Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Ezer leütésből megvolt az internetadó

Hogyan számolták ki a bevételi elvárást az internetadóhoz? Mi a hatása az internet és az interneten keresztül nyújtott szolgáltatások fogyasztói árára? Hogyan érinti a Magyarországról nyújtott online szolgáltatások versenyképességét? Milyen viszonyban van ez a közpénzből megvalósított projektekkel az ingyenes wifitől a szélessávú hozzáférés fejlesztésén át a miskolci laptoposztogatásig? Minek ezekkel foglalkozni, hogyha az ötletből valóság lehet húszpercnyi munkával is?

Varga Mihály tegnap beküldte a 150 forint/gigabyte-os internetadóról szóló törvényjavaslat benyújtásával a porondra az egytonnás gorillát, itt van tehát a menetrendszerinti cirkusz, ami nálunk adópolitika helyett folyni szokott.

Forgalomalapú internetadót bevezetni a széles sáv, a 4G mobilinternet és a felhőszolgáltatások korában, amikor egy szolgáltatás, de egy ország versenyképességét is alapvetően befolyásolja, hogy képes-e hatékonyan megjelenni az online felületeken? Ennek nyilván csak akkor van értelme, hogyha a kormány szerint az internetezés rossz, és minél többet töltögetnek le- vagy fel, annál rosszabb.

Ha a reklámadó előterjesztői közfogyasztásra szánt magyarázata szerint azért kellett, mert a sok reklám káros, akkor a forgalomalapú internetadó nyilván az információszennyezést, a felesleges adatáramlást bünteti. Ebben viszont a kormány példát is mutat: mivel senki sem kényszerítette arra, hogy négy mondatnál többet vesztegessen a témára az adótörvényben, ezért meg is kíméli a választóit minden felesleges agymunkától.

 

“4. § (2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom.
5. § (3) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte.”

Ennyi érdemi rendelkezés szerepel az adócsomagban az internetadóról, az indokolásban ennek a megismétlése, plusz a sokat idézett indok a bevezetésre: az internetes kommunikáció “tért nyert a hagyományos telefonos – ideértve az SMS-t is – kommunikációhoz képest”. Ezt szóban eddig az az egyetlen mondat egészíti ki, hogy az NGM (nem tudni, milyen adatok alapján számolt) 133 millió gigabyte éves fogyasztói adatforgalom mellett 20 milliárdos bevelelt remélt. (Amúgy ebből legalább annyi kiderült, hogy a kormány szerint se vonatkozik a benyújtott normaszöveg szerinti plafon az internetadóra.)

Ha mindent beleszámolunk, akkor se kellett tehát leírnia az apparátusnak több mint ezer karaktert a témában. Az biztos, hogy ha csak a kormányzati előterjesztéseket alátámasztó anyagokat kívánjuk a jövőben interneten böngészni, akkor nem kell aggódnunk amiatt, hogy az adó miatt lesz drága a net.

Megosztás