Bezárás
alkotmányjog

Jogalkotási próbaüzem márpedig nincs

Orbán Viktor elmondása szerint január első három hetében az útdíj szabályok próbaüzeme folyik, azalatt lehet küldeni a véleményeket, amelyek alapján majd módosítják a szabályozást. Az a helyzet, hogy jogalkotási próbaüzem nincs, ha pedig van, jogellenes. És ezt nem az ujjunkból szoptuk, hanem elolvastuk a miniszterelnök kormánya által elkészített és a pártja által elfogadott jogalkotási törvényt. Azt is megkockáztatjuk, hogy az útdíj rendelet ebben a formában nem is jog, az Alkotmánybíróságnak pedig indítvány esetén meg kell azt semmisítenie.
A jogalkotási, illetve a jogszabályok társadalmi egyeztetésében való részvételről szóló törvények hasznos ismereteket tartalmaznak arról, hogy milyen eljárásban és módon kell jogszabályt alkotni. Ezek a szabályok biztosíthatják, hogy a megalkotott jognak nagyobb eséllyel legyen értelme és demokratikus legitimációja is. A szabályok egy részének figyelmen kívül hagyása rossz, adott esetben borzalmas minőségű jogot fog eredményezni. A másik rész mellőzése társadalmi felháborodást és tiltakozást hozhat magával. Egy harmadik része pedig azzal jár, hogy az elfogadott szabály nem jog, aminek az a következménye, hogy az Alkotmánybíróságnak egy arra vonatkozó indítvány esetén a szabályt meg kell semmisítenie. Az útdíjra vonatkozó rendelet esetében mindegyik eset fennáll.

Kezdjük a legerősebb állítással. A jogalkotási törvény szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ez az útdíjfizetési rendszer átalakításával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2014. (XII. 30.) NFM rendelet, illetve a vonatkozó kormányrendelet esetében 26 óra 39 perc 6 másodperc volt. Egy lényegében szilveszter napján kihirdetett jogszabály esetében ez aligha elegendő akárcsak a szabályok átolvasására. Az ún. kellő felkészülési idő rendeltetése, hogy a címzettek a magatartásukat a jog szabályaihoz tudják igazítani, és legyen legalább elvi lehetőségük az önkéntes jogkövetésre. Itt ez nem volt meg. Az Alkotmánybíróság 1992 óta követett gyakorlata szerint egy jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges “kellő idő” megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg. Ha sok millió autóvezetőt érintő szabályozásról beszélünk, bizonyosan nem elég egy szilveszteri nap a szabály megismerésére és a magatartás hozzá történő igazítására.

Látszólag számolt ezzel a problémával a kormány, hiszen lehetővé tette, hogy az első hónapban elkövetett szabálysértések következményei alól részlegesen mentesüljenek az autósok, nevezetesen 15.000 forint bírság helyett személyes ügyintézés és 1.470 forint eljárási díj megfizetése mellett a matricát utólagosan vásárolják meg. A gond ott van, hogy ha a szabály alkotmányellenes volt már a hatályba lépéskor, akkor az soha nem volt jog, így megsértésének sem lehet semmilyen hátrányos következménye. Sem bírság, sem eljárási díj, sem személyes ügyintézés – lássuk be, az utóbbi lehet a legnagyobb teher sok esetben egy magyar hivatalban. Az előre megismerhetetlen jogszabály nem ismerete miatti szankcionálás azért is abszurd, mert az informatikai rendszer automatikusan meg tudja mondani, hogy vettek-e január 31-ig az adott megyére érvényes matricát, így aztán semmi akadálya nem lenne annak, hogy külön utánajárás helyett automatikusan törölje a rendszer matrica utólagos megvásárlása helyett ezeket a szankciókat.

Ami szorosan a próbaüzemet illeti. A jogalkotási törvény szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével köteles felmérni a szabályozás várható következményeit, ennek keretében vizsgálnia kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, többek között a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait és az adminisztratív terheket befolyásoló hatásait is. A jelentős környezeti hatással rendelkező jogszabálytervezetek esetében (azt elég nehéz lenne vitatni, hogy az útdíjrendszer átalakítása ilyen) a környezetvédelmi törvény szerint az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni kell, és azt vizsgálati elemzésben össze kell foglalni.

Vagyis nem úgy van az, hogy kitalálunk valamit, kipróbáljuk, hogy működik-e, és ha kiderül, hogy totál káosz az egész, akkor elnevezzük próbaüzemnek, és utólag korrigálunk, miközben idegrohamot kapott a fél ország. Először akkor kapott idegrohamot, amikor megtudta, hogy fizetni kell környezetvédelmi és közlekedési szempontból teljesen értelmetlen területeken, aztán mikor kiderült, hogy nem lehet tudni, hol is kell pontosan fizetni. Majd miután megbírságolták a népet, még ők álljanak sorba pótdíjat fizetni, és ez idő alatt a minisztériumban elemzik a káoszt és helyrerakják. Ez ugyanis a próbaüzem.

Végül a társadalmi egyeztetésről. A törvény szerint ugyan főszabály szerint ez is kötelező, de az elmaradása általában még csak nem is egyértelműen törvénysértő: nem kell ugyanis társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, „ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy bár az Alkotmánybíróság is kezdettől nagyvonalúan kezelte az elmulasztott egyeztetést a vizsgálatai során, de éppen a jelentős környezeti hatással bíró rendelettervezetek egyeztetésének elmulasztása esetén fordult már elő az, hogy megsemmisítette az így létrejött jogalkotási terméket.)

Ám hiába gondolja a kormány, hogy jogszerűen tekinthet el az egyeztetéstől, mégis bölcs ezt megtenni és a szabályozás hatályba lépését elhalasztani, amikor az arról szóló hír megjelenését követő napon azzal van tele a sajtó, hogy az önkormányzatok is értetlenül állnak a hír előtt. A fideszes polgármesterek által vezetett önkormányzatok is. A társadalmi egyeztetésnek több módja van. A tervezeteket ki kell tenni a honlapra, amit bárki véleményezhet. Ezzel párhuzamosan kell folynia a kormányzati szervezetekkel való szakmai egyeztetésnek. Végül lehetőség van közvetlen társadalmi egyeztetésre a jogszabály elkészítéséért felelős minisztériumok és civil szervezetek közötti partnerségi megállapodások alapján. Tehát a hatásvizsgálat mellett a társadalmi egyeztetésnek is a jogszabály elfogadása előtt kell megtörténnie, nem pedig „próbaüzemben”.

Kíváncsiak vagyunk, hogy a rendelet alkotmánybírsági normakontrollját kérik-e majd ellenzéki képviselők (50 országgyűlési képviselő kell ehhez), vagy megteszi-e ezt az ombudsman. Az pedig még érdekesebb kérdés, hogy mit kezdene az egynapos hatályba lépéssel a Testület. Szerintünk mindenesetre az alkotmányos helyzet akkor állna helyre, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a személyes ügyintézésre és az eljárási díj fizetésére vonatkozó szabályt, így aki megvette, illetve megveszi a matricát január 31-ig, az minden további nélkül mentesülne a bírság alól.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom