Bezárás
alkotmányjog

Megértjük az FM-et: tényleg nehéz követni, hogy ki milyen biztos

Nem csoda, hogy a kormányban se mindig látják át, kit mire neveztek ki: 51 kormánybiztos, miniszterelnöki biztos és megbízott, illetve miniszteri biztos ül szerte a kormányzatban, akiknek együttesen már a havi bérköltsége is 40 millió forint körül jár, pedig ezek mellé a posztok mellé a legtöbb esetben tágas iroda, titkárság, jól fizetett titkárságvezető és szolgálati kocsi is dukál. Hiába volt az előző kormányzati ciklus végén tabula rasa, máris népes politikai vezetői kaszt épült ki a minisztériumokban a rendes szervezeti hierarchián kívülre is.

Nagy figyelmet kapott a napokban Horváth István országgyűlési képviselő, volt szekszárdi polgármester és miniszteri biztos esete, aki az előző ciklusban úgy járt el egy bő éven át a VM miniszteri biztosaként, hogy kinevezését bejelentették ugyan, de az ehhez szükséges miniszteri utasítás hiányában valójában nem nyerte el a tisztséget. Bár Horváth díjazás nélkül látta el feladatát, de a nyilvánvaló adminisztratív hibát menteni igyekvő FM-es védekezés (nem is miniszteri biztos, hanem miniszteri megbízott volt korábban Horváth képviselő úr) rávilágít arra, hogy nehéz a kormányzati tisztségek jelenlegi rendszerében biztosra menni.

Lehetnek olyan helyzetek, amelyekre tényleg az a legjobb megoldás, hogy a rendes, miniszter-államtitkár-helyettes államtitkár hierarchiából kilépve lássanak el egy kormányzati feladatot. Ezt jelenleg a kormányzati szervezeti törvény szerint négy különböző tisztség is szolgálja, azonban – éppen azért, hogy a jól hangzó titulusok osztogatása és megszerzése utáni vágy ne hozzon létre áttekinthetetlen szervezetet – a törvény kifejezetten tiltja, hogy ezeken felül más elnevezéssel kormányzati feladatokat adjanak valakinek. Na, ezt a tilalmat sérti meg az FM akkor, amikor utólag a miniszterelnöki megbízott mintájára kitalálja a miniszteri megbízottat.

A kormány-, miniszterelnöki és miniszteri biztosok, valamint a miniszterelnöki megbízottak összlétszáma 51, azaz nagyjából feleannyi, mint amennyi helyettes államtitkár ma hivatalban van. Ugyanakkor viszont túlnyomó többségük meg is kapja a törvényi maximumnak megfelelő – illetve néhány miniszteri biztosnál ennél alacsonyabb, 400.000 forint körül megállapított – javadalmazást. Emellett a kinevezettek között sok a masszív tisztséghalmozó:

Deutsch Tamás helyzete a legérdekesebb. Neki miniszterelnöki biztosként a törvény eltérést nem engedő szabálya alapján járna az államtitkári juttatás a titkársága mellé, de európai parlamenti képviselői megbízatásától nyilván nem függetlenül nemes egyszerűséggel az szerepel a kinevezéséről szóló miniszterelnöki utasításában, hogy nem jár neki. Szőcs Géza ex-államtitkár jelenleg egyszerre kulturális ügyekben szaktanácsot adó miniszterelnöki megbízott és a 2015. évi Milánói Világkiállítással foglalkozó miniszteri biztos, igaz, javadalmazást az utóbbiért nem kap. Guller Zoltán egyszerre fizetett miniszteri biztos (a Nemzeti Táboroztatási Koncepció kidolgozásáért felel) és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Budai Gyula jelenleg csak országgyűlési képviselő és miniszteri biztos (KKM, orosz embargó, helyettes államtitkári díjazással): ez neki semmi, hiszen korábban egy ideig egyszerre volt országgyűlési képviselő, vidékfejlesztési államtitkár és elszámoltatási kormánybiztos. Érdekesség, hogy most többet kereshet, mint amikor még ennél is több posztja volt, hiszen a miniszteri biztosi javadalmazás mellett felvehető a képviselői tiszteletdíj egésze. Képviselő és fizetett miniszteri biztos egyébként még Tiffán Zsolt (NFM, Duna-Dráva fejlesztés) és Szatmáry Kristóf is (Miniszterelnökség, a kereskedelmi politika összehangolása, emellett még a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és akkor most a közeli hozzátartozói által betöltött posztokat most fel sem soroltuk).

Összességében a miniszterelnöki alárendeltségben működő négy kormánybiztos és három miniszterelnöki biztos száma még önmérsékletre vall egy ennyire erősen központosított kormányzati működési modellben, ugyanakkor – a nyilvános feladatlistával nem is rendelkező – miniszterelnöki megbízottak egy része azért kilóg ebből a skatulyából: Kerényi Imrét és Deutschot például feladataik alapján elég nehéz lenne valamilyen elv alapján külön kalapba tenni, egyikük mégis minisztelnöki biztos, a másikuk pedig miniszterelnöki megbízott.

A miniszteri biztosoknál azonban egyáltalán nem látszik következetes rendszer, pedig ott viszont tényleg hasznos lenne, ha a belső hierarchiát csak ott bontanák meg, ahol ezt egy rövid távú, a hathónapos megbízási időbe beleférő feladat indokolja. Ehhez képest az látszik, hogy a legtöbb tárca inkább azért használja ezeket a kinevezéseket, mert a szervezeti érdek minél több kiosztható sarzsit kíván meg. Sokat elmond, hogy a költségvetésért felelős NGM-nél már hosszabb ideje egyetlen miniszteri biztost sem neveztek ki, mint ahogy az is, hogy VM-nél, majd az FM-nél négy egymást követő miniszteri biztosi mandátumot is kiszolgált Kiss Elizát  tavaly ősszel kifejezetten helyettes államtitkári kinevezésének tényére hivatkozva mentette fel Fazekas Sándor a miniszteri biztosi teendők alól.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom