Bezárás
alkotmányjog

Állami rezsicsökkentés: itt van például a kamarai 5000 forint

Az Állami Rezsicsökkentésről szóló konzultáció a magyar kormányzati kommunikáció Aliens vs. Predatora: két ilyen erős sorozat összeengedésétől akár valami egészen különlegeset is várhatnánk, de szerencsére a kezdeményezés ártalmatlan. Igaz ugyan, hogy egyben jórészt értelmetlen is, de akár még hasznos célra is felhasználható lehet.

A június 6-tól augusztus 6-ig tartó, a kormányhivataloknál papíralapon, illetve az allamirezsicsokkentes.kormanyhivatal.hu honlapon kitölthető konzultáció – szemben az InternetKonnal, de hasonlóan a bevándorlási konzultáció utóbb gyártott online verziójához – nem regisztrációköteles, emellett viszonylag bonyolult mérlegelést igénylő kérdésekben kell a kitöltőnek a kérdőívben szereplő minimális háttérinformációk alapján döntenie. Ennek ellenére sem írnánk azt, hogy ez egy újabb látszatkonzultáció, minthogy itt a mindenkori kormányálláspont megerősítése helyett az a feladat, hogy kilenc-kilenc, magánszemélyek és vállalkozások által fizetendő közteher közül kell azt a négyet megjelölni, amelyet a válaszadó a legszívesebben megszüntetne. (A bevándorlásellenes konzultációval amúgy nagyon szépen rezonál, hogy az előbbi kérdőív „az állampolgároknak” szól: nem mintha a hazánkban élő vagy itt ügyet intéző külföldiektől amúgy ne szednénk be a megszüntetésre kínált díjakat.)

Mindjárt az elején belefutunk persze egy elvi problémába: érdekes dolog olyan, konkrét közterhek mértékét érintő kérdésben konzultációt folytatni, amelyben amúgy népszavazást éppen azért nem lehetne alkotmányosan tartani, mert az adókat, járulékokat, illetékeket, díjakat nem szeretniük kell a polgároknak, hanem az állam működésének fenntarthatósága érdekében megfizetniük. Vékony jégen jár tehát az állami rezsicsöki, úgyhogy nem meglepő, hogy a megszüntetésre javasolható közterhekben az a közös, hogy a kormány – hála istennek, bár persze azt is érdekes lenne tudni, hogy mi a népszerűtlenebb, az áfa vagy az szja – nem komoly bevételt hozó közterheknek megy neki. Az egyetlen adat, amit a kérdezők megadnak, pont a választható díjak és illetékek összege, aminek alapján a magánszemélyek terhei közt a nyelvvizsga-honosítás 10 000 forintos díja és a felsőoktatási felvételi 9 000 forintos alapdíja, míg a céges terheknél – a csak kevés vállalkozást érintő rehabilitációs foglalkoztatással kapcsolatos terheket nem számítva – a telepengedélyezés összességében negyvenezer forint körüli díja a legnagyobb tétel.

Ami viszont nem szerepel a kérdőíveken, de a megalapozott válaszhoz fontos tudni: az állami rezsicsökkentés miatt kieső rezsit nem a gonosz multik fogják ám kifizetni, hanem az állam, aki viszont ¬ minthogy közpénzből él – azt át is hárítja szépen az adófizetőkre. Úgyhogy, ha teszem azt, azt ikszelem be, hogy ugyan szűnjenek meg már a cégmásolatért, cégkivonatért fizetendő illetékek, akkor azzal csak amellett foglalok állást, hogy kiállítás költségét ne az érintett cégnek kelljen megfizetnie, hanem dobja össze a költségvetési kiadásokat finanszírozó nagy adónemeket megfizető összes adófizető. E szempontra tekintettel amúgy szerintünk a felsorolt közterhek közül szinte semmit nem kellene megszüntetni: mi legfeljebb a nullás adóhatósági igazolás háromezer forintos illetékét, illetve a magánszemélyeknél az erkölcsi 3100 (személyesen előterjesztve 4400) forintos díját jelölnénk meg az opciók közül, de ezeket is csak azért, mert mindkét iratcsoportot jellemzően azért szerezzük be, hogy egy másik állami vagy közfeladatot ellátó szervnek benyújtsuk azt. Emellett mi még az értesítési címmel összefüggő hatósági eljárásokat húztuk be, mindenekelőtt azért, mert egy háromszáz forintos díjat beszedni önmagában értelmetlen, ahhoz meg, hogy az ügyfelet könnyen el lehessen érni, olyan jelentős közérdek fűződik, hogy ezen a minimális összegen nem múlik semmi.

Javasoljuk viszont mindenkinek, hogy töltse ki a kérdőívek utolsó sorát, amiben mi magunk ajánlhatunk megszüntethető közterhet.

Mi az „állampolgári” kérdőívbe a nem hiteles tulajdoni lap kiállításának 1000 forintos díját írtuk be, mert azt gondoljuk, hogy a forgalom biztonsága szempontjából lenne az ingatlantulajdonra vonatkozó adatok teljes nyilvánossága elé gördített pénzügyi természetű akadály felszámolásának akkora hozzáadott értéke, ami a bevételkiesést kompenzálja. Ebben egyébként még csak nem is magunk felé hajlik a kezünk: nem azzal van a bajunk, hogy az üzletszerűen, például ügyvédként lekért tullapokért díjat kell fizetni, hanem azért, hogy a lakást kereső magánszemélynek be kell ballagnia a földhivatalba ahhoz, hogy ingyenesen kapjon szóbeli tájékoztatást a kinézett ingatlan tulajdonosáról és a bejegyzett zálogjogról. Szóval első lépésként már az is nagyon előremutató lenne, ha legalább mondjuk egy havi hármas limitig ingyenes lenne az elektronikus tulajdoni lap lekérése.

A céges kérdőív utolsó rublikájának kitöltésén persze jóval kevesebbet gondolkodtunk: oda természetesen a területi kereskedelmi és iparkamaráknak a semmire kamarai regisztrációért és az általa nyújtott szolgáltatásokért fizetendő, évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást írtuk be. Ennyi pénzt évente külön ágon beszedni ugyanis rendkívül pazarló megoldás a járulékos adminisztráció miatt (azaz már az is jobb lenne, ha ennyivel többet kellene valamelyik másik adónemben fizetni), emellett maga a kamarai regisztrációs adatbázis teljesen felesleges megkettőzése a meglévő állami adatbázisoknak. Így van ez akkor is, ha az elmúlt években csak a kamaráknak volt persze pénzük fejleszteni a területen – egészen mostanáig amúgy nagyon szerény eredményekkel –, így jövő januártól náluk jöhet létre egy, a meglévő állami adatbázisok adatain alapuló átfogó céglekérdezési szolgáltatás.

A párhuzamosság értelmetlenségét mostanra Parragh Lászlóék is észrevehették, így sikerült eljutni odáig, hogy „nagyon közel van az a pillanat”, amikor javaslatot tesz a kamara a cégbíróságok átvételére. Szerintünk viszont nagyon fontos lenne, hogy ez a pillanat soha ne érkezzen el, úgyhogy már csak ezért is nagyon sürgős lenne a szervezeti érdekek alapján a folyamatot előregörgető kamarai hozzájárulás gyors megszüntetése.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom