Ezért aztán teljesen felesleges parlamentet működtetni. Tegnap benyújtották, ma pedig a kormánypártok frakciói mellett Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc és más DK-s képviselők szavazatával már el is fogadták a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amit jóérzésű ember nagyjából addig olvas el, hogy TÉNYLEG egy államtitkár (aki amúgy országgyűlési képviselő is) fogja irányítani a nyomozati jogkörrel is rendelkező adó- és vámhatóságot. A ciklus végére tartogatott kivételes eljárás azonban feloldotta a gátlásokat: az igazi meglepetést gondosan elcsomagolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, mint a gyerekek elől a hét végéig a csokimikulást.

Ön szerint helyes az, ha a közbeszerzés előkészítésében részt vevő testvére elindulhat egy közbeszerzésen, ha már legalább egyikük elhagyta a szülői házat? Vagy hogy tendert nyerhet a miniszterelnök saját lábára állt lányának, esetleg vejének cége? Na, és a közbeszerzési hatóság eljárásában vegyen-e részt valamelyik vitás fél külön élő felesége? Ha a válasza nem lett volna, akkor ez a mai nem az Ön napja.

Ugyanis a vonatkozó közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályokba az Országgyűlés az alábbi apró pontosításokat illesztette:

“25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,
b) az a szervezet, amelynek
ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb) tulajdonosát,
bc) a ba)–bb) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeliközös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) a miniszterelnök-helyettes,
d) az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke,
e) a miniszter,
f) a Kúria elnöke,
g) a legfőbb ügyész,
h) az Alkotmánybíróság elnöke,
i) az Állami Számvevőszék elnöke,
j) a Közbeszerzési Hatóság elnöke,
k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, vagy
m) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,
c) a Kormány tagja,
d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az Alkotmánybíróság elnöke,
g) az Állami Számvevőszék elnöke,
h) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy
i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
tulajdonában, vagy az a)–m) ponta)-i) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeliközös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.”

A történet úgy teljes, hogy hozzátesszük: mindkét módosított szabályt egy hónapja vezette be az új közbeszerzési törvény, az eggyel ezelőtti Kbt.-ben csak a (2) bekezdésben szereplő relatív összeférhetetlenségi szabály kezelte a rokonok esetét. A (4) bekezdés viszont új találmány, ami még komoly előrelépés is lehetne (lehetett volna), ha nem a strómanok országában élnénk. Először a 68. § fenti képen szereplő szövege alapján azt hittük, hogy Tállai államtitkár családja és cégei teljesen kikerülnek, de nem, egy másik rendelkezés átírja a felsorolást, így összességében kicsit több állami szerv vezetőjére vonatkozik majd a szabály, de az abszolút kizárási szabály továbbra is megállt a legfelső szinten,  Ám ezek szerint a minden közeli hozzátartozóra kiterjedő tilalom még a csúcson lévőknél is soknak bizonyult.

Természetesen jár a csomaghoz olyan átmeneti szabály is, amely szerint a november 1-jén hatályba lépett rendelkezéseket visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, úgyhogy az érintett rokonok nem buknak el egyetlen megbízást sem. Pont ez az átmeneti teszi egyébként nagyon gyanússá a statáriális módosítást: erre ugyanis nem lenne szükség, hogyha nem lett volna konkrét érintett.

Ha százalékot a következő nyertes közbeszerzésünkből mi nem is tudunk ígérni érte, de érdekes lenne tudni, hogy ilyen eljárás mellett a 114 igennel szavazó kormánypárti képviselő közül hány tudta amúgy, hogy szavazatával erről is dönt. Vagy hogy a törvényjavaslatot egyébként megszavazó Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc és a többi DK-s képviselő elolvasta-e, hogy mit is támogat.

Frissítés: az alábbi elérhetőségen lehet böngészni a törvényt megszavazó képviselők között – az érintett döntéshozatal a 2015.12.01.13:40:20-i szavazás az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló T/7918. számú törvényjavaslat elfogadásáról.