Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Kicsi ország, kicsi kémügyek: most akkor kifürkészhetőek a köztulajdonú cégek adatai vagy nem?

A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz, mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalmazást készítő magáncég „meghekkelte” az informatikai rendszerét. Másnap ugyanabban az országban, ugyanazon bűncselekményi tényállás gyanúja miatt folyó eljárásban az ügyészség azt mondja, hogy a közmédia irodáiban lehallgatókészüléket felszerelni és üzemeltetni nem bűncselekmény. Mindenkit megnyugtatnánk: a magyar jogrendszer ennyire azért nem idióta, amit látunk, az a színtiszta jogalkalmazói hülyeség.

Mindenekelőtt nézzük meg, mint mond a Büntető Törvénykönyv, esetünkben annak 422. § (1) bekezdése, az sokat szokott ilyenkor segíteni:

Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából (…)

b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, (…)

d) elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tiltott adatszerzés tehát célzatos bűncselekmény, csak személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából lehet elkövetni, ami – mint erre a törvényjavaslat indokolása is felhívja a figyelmet – azt is jelenti, hogy azt csak egyenes szándékkal, azaz ezen jogsértő célok valamelyikét kifejezetten elérni kívánva lehet elkövetni.

Már ezen a ponton megdől a debreceni közlekedési cég „jogi” érvelése, hiszen esetükben az történt, hogy a DKV a saját alkalmazásával kiteszi a netre, hogy mikor érkezik az Arany Bika elé a villamos. Ezt a nyilvánosságra hozott valós idejű járatinformációs adatot olvasta be a saját mobilalkalmazást fejlesztő magáncég szoftveresen, és tette hozzáférhetővé a saját applikációjában. Személyes adat, magántitok érintettsége föl se merül. A gazdasági titok pedig a Btk.-ban a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok: csupa olyan dolog, amivel a DKV csak akkor találkozik, ha munkáját hazavivő bankhivatalnokot, brókert vagy biztosítási ügynököt szállít, ami elég távoli összefüggés. Marad tehát az üzleti titok, ám az meg csak úgy lehet egy információ, hogyha annak titokban maradásához a cégnek méltányolható érdeke fűződik, és ezt üzleti titokká minősítette, illetve titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek meg ugye mind a két eleme hiányzik esetünkben: egyrészt

nem az információ titokban maradásához, hanem minél szélesebb megismeréséhez fűződik üzleti érdeke a DKV-nak,

mivel ha könnyebben elérhetőek a járatinformációk, akkor többen szállnak fel a villamosra az Arany Bikánál. Másrészt amit maga a cég tesz közzé, az könnyen belátható módon eleve nem titok.

Ehhez képest már csak másodlagos, hogy az informatikai rendszer útján történő kifürkészés mint elkövetési magatartás sem valósul természetesen meg, hiszen az meg a hekkelésre használt magyar jogi terminológia, míg jelen esetben a feljelentéssel betámadott, közpénzből létrehozott közérdekű adatot újrahasznosítani akaró magáncég nem hekkelt, hanem nyilvános felületen elérhetővé tett információkat dolgozott fel informatikai eszközökkel.

Igényesebb jogi érveléssel szakad el körülbelül ugyanennyire a törvényszövegtől az ügyészség az MTVA-s lehallgatási ügyben, amikor azt állítja, hogy a töretlen jogalkalmazói gyakorlat értelmében „az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszíne”. Mi ehhez képest ilyen, az új Btk. által kiterjesztett tényálláshoz kapcsolódó „töretlen” gyakorlatnak nem találtuk nyomát, ezzel szemben a törvényjavaslat miniszteri indokolása kifejezetten utal arra, hogy a „lakás, egyéb – a lakáson kívüli minden más – helyiség, vagy az azokhoz tartozó bekerített helynek” a technikai eszközzel történő megfigyelése és rögzítése jelent tiltott adatszerzést.

Arra viszont valóban van hozzáférhető bírói gyakorlat, hogy – éppen a cselekmény célzatossága miatt – önmagában a lehallgatókészülék beszerelése és bizonyított használata valóban nem bűncselekmény. Egy házastársak közötti lehallgatási ügyben a Kúria ugyanis kimondta, hogy a lehallgatás tényének bizonyítottsága „a bűncselekmény megállapításához nem elegendő, ugyanis nem állapítható meg, hogy a terhelt célzata a magántitok, netán gazdasági, vagy üzleti titok jogosulatlan megismerésére irányult volna. (…) Ez a megállapítás azonban azt jelenti, hogy a telefonbeszélgetések rögzítése során esetlegesen magántitkok – gazdasági vagy üzleti titkok – is megismerhetőek és rögzíthetőek, ám ennek lehetőségéből mindössze a terhelt eshetőleges szándékára lehet következtetni, amely célzatos bűncselekmény esetében a bűnösség megállapításához nem elegendő.” (KÚRIA, Bfv.III.1.548/2014/7.szám)

Mindezek alapján tehát ami nyilvánvalóan nem bűncselekmény, az a debreceni „hekkelés”, amiben meg szerintünk tovább kellene nyomozni a célzat feltárása érdekében, az meg az MTVA-s lehallgatási botrány. Meglátjuk, hogy ehhez képest melyikkel mi lesz.

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás