Bezárás
alkotmányjog

Sósabbak itt a Vegeták és a fájdalmak is mások

Nagy szerencse, hogy a kormány nem hisz a tényalapú döntéshozatalban, mert akkor most vissza kellene zavarnia a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, hogy nagyobb mintán ismételje meg a Magyarországon és külföldön forgalmazott élelmiszerek összehasonlító vizsgálatát. A NÉBIH jelentése ugyanis nem támasztja alá a “silány kaját etetnek velünk a multik” alapállítást. Hogy miért mondja ennek az ellenkezőjét mindenki a kormányban, annak viszont az egyszerű politikusi hazugságnál jóval érdekesebb okai is vannak.

A kormány a kelet-európai fogyasztókat sújtó kettős mérce bizonyítékaként lobogtatja a hetekben készíttetett jelentést, miközben az iparági érdekképviseletek ugyanerről azt állítják, hogy az éppen hogy cáfolta a gyanút. A valóság persze a kettő között, ám utóbbihoz jóval közelebb található.

Pedig a kutatás még rendben volt.

Nekünk kínos, hogy ezt külön ki kell ma már emelni, de a végeredmény azt mutatja, hogy a NÉBIH extrém politikai nyomás alatt alapvetően korrekt szakmai munkát igyekezett végezni. Rendesen bemutatott módszertan a vaktesztekre, laikusok számára is értelmezhető eredményközlés, a sarkos átfogó minősítések elkerülése. Egyedül a termékek kiválasztásának szempontjait hiányoltuk, de az meg alighanem az lehetett, hogy korlátozott idő és erőforrások mellett ennyi termékpárt találtak. A minta szűkössége miatt kerülhettek be az azonos termékek mellé hasonlóak is, viszont itt is dicséri a NÉBIH-et, hogy ezeket a termékcsoportokat rendesen elválasztotta egymástól.

Azonban az élelmiszerek érzékszervi tesztelése nem egy egzakt tudomány.

 A kutatás egyrészt a feltüntetett összetevők összevetését, másrészt egy kétlépcsős vaktesztes érzékszervi vizsgálatot foglalt magában. Természetesen a NÉBIH minőségellenőreinek ez a szakmája, de aki próbálta már eldönteni két élelmiszerről kóstolás alapján, hogy melyik a jobb, az tudja, hogy az értékszervi vizsgálat egyértelmű eredményt nem feltétlenül hoz. Ennek megfelelően a közel száz összevetett termékpár vizsgálati eredménye sem az tartalmazza, hogy melyik a jobb és melyik a rosszabb termék, sőt – alapvetően helyesen, hiszen ez néhány egyértelmű eset kivételével teljesen szubjektív – összesítés sem arról készült, hogy melyik a jobb és melyik a rosszabb, hanem arról, hogy hány esetben volt eltérés:

nebih kep 2

A NÉBIH tehát megcsinálta a vak összehasonlítást, igazolva látta, hogy viszonylag széles körben van eltérés a termékek között,  és nem hazudott az eredményről, meghagyva ezt a feladatot a minisztériumnak. Ahhoz ugyanakkor, hogy azt meg tudjuk ítélni, hogy a jelentés által feltárt minőségi eltérések a kormány következtetéseit alátámasztják-e, végig kell olvasnunk a jelentést. Mi megtettük, majd az alábbi “módszertan” alapján készítettünk egy saját összesítést:

1. ahol semmilyen különbséget nem jelzett az összevetés vagy csak az élvezeti érték szempontjából lényegtelen eltérést tárt fel (jelentősen eltérő ár bármelyik irányba, kisebb kockák a csokiban, maracuja helyett passiógyümölcsös íz a gumicukorban, eltérő színárnyalat, stb.), ott a termékeket azonos minőségűnek tekintettük,

2. ahol a megfogalmazásból egyértelműnek látszott, hogy az egyik termék az ellenőrök szerint vagy az összetevők alapján magasabb minőségű volt (pl. erősebb, harmonikusabb íz vagy illat, egységesebb állag, többfajta feltét a pizzán, hagyományosan magasabb minőségűnek tekintett összetevők, illetve a sörök összevetésénél használt, lakonikus “jobb minőségű” megjegyzés), ott értelemszerűen a “jobbat kapunk”, illetve a “rosszabbat kapunk” kategóriába soroltuk az adott termékpárt, illetve

3. abban a néhány esetben, amikor a termékpárból az egyik egy szempontból minősült jobbnak, egy másik meg egy másikból (pl. az osztrák Ferrero Rochén több a kókuszreszelék, de a magyarban krémesebb a krém), ott a termékeket megint csak azonos minőségűnek tekintettük.

Ez ugye egy eleve szubjektív értékelő minősítés szintén szubjektív besorolása, amivel nem állnánk meg egy dietetikus vagy egy élelmiszerellenőr előtt: hosszan lehetne vitatkozni már azon is, hogy ha Magyarországon sósabb a Vegeta, akkor az a hazai fogyasztói közvélekedésnek megfelelően jobb-e vagy az egészséges étkezés szempontját előtérbe helyezve rosszabb, esetleg – ahogy mi gondoltuk – érdektelen. Mindenesetre mindezeket a bizonytalanságokat is figyelembe véve még mindig hasznosabb az alábbi ábrával együtt értelmezni a jelentésről folyó vitát, mint önmagában a NÉBIH fenti diagramjai alapján.

Tehát ebből a vizsgálati jelentésből szerintünk az jön ki, hogy

a kiválasztott valóban azonos – és nem csak hasonlóan címkézett – termékek közül az azonos összetevőket feltüntetve árult élelmiszerek durván fele-fele arányban jobbak vagy rosszabbak itthon és “nyugaton”.

Ennél rosszabb a hazai fogyasztó szempontjából az arány ott, ahol összetevőkben jelzett eltérés is van, és

kétszer gyakoribb, hogy az eltérő összetevőkkel alacsonyabb minőség is jár a magyar terméknél, mint fordítva.

Azonban itt egyrészt jóval kevesebb termékpárt vizsgált a NÉBIH, mint az első kategóriában, másrészt ebben a kategóriában jelentős volt a kereskedelmi láncok saját márkás, de valójában ismerten még egyazon piacon belül sem feltételnül ugyanazon gyártó ugyanazon termékét tartalmazó termékpárjainak száma.

Végül a harmadik kategóriában, azaz ott, ahol a NÉBIH azonos termék hiányában megkereste a Magyarországon kaphatóhoz leginkább hasonlító külföldi terméket az adott gyártótól, még általánosabb és szintén kétszer gyakrabban a magyar fogyasztó kárára állt fenn az eltérés. Itt azonban nagyban korlátozza a sarkos következtetéseket az a tény, hogy ezek esetében nehéz azt mondani, hogy a gyártó azt állította vagy akár csak azt a látszatot keltette volna, hogy a LEIBNIZ ZOO Original Butterkeks azonos volna a BAHLSEN ZOO BISCUITS vaj ízesítésű keksszel.

Természetesen nem zárható ki, hogy létezik trendszerű eltérés (például a hazai alacsonyabb szintű minőségi ellenőrzésnek “hála”) az itthon forgalmazott termékek kárára. Az azonban biztos, hogy ez a kutatás nem bizonyított egyértelműen ilyen trendet. Ha a magyar kormány tényalapú döntéshozatallal működne, akkor most visszaküldenék a NÉBIH-et ötszáz új termékpárért az osztrák és a magyar boltokba.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom