A külügy talált három magyar-amerikai oktatási megállapodást, csakhogy azok a CEU-ügyben irrelevánsak

4649655447_7622640b80_b[1]

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az USA külügyminisztériumának CEU-ügyben tegnap kiadott közleményére jogi érvvel is reagált: különösen sajnálatosnak tartják az amerikaiak tárgyalási szándékának hiányát “annak tudatában, hogy a magyar és az amerikai kormány az elmúlt évtizedekben háromszor kötött oktatási témájú együttműködési megállapodást”. Tényleg olyan egyezmény megkötésétől zárkózna most el az amerikai kormány, amiből már több is született a két kormány között? 

A Lex CEU-hoz kapcsolódó utóvédharcok közül kétségtelenül az amerikai-magyar államközi reláció a legabszurdabb: a magyar kormány nemzetközi tárgyalót nevezett ki és az amerikai szövetségi kormány válaszára vár, míg az utóbbi immár többedszerre szögezi le, hogy az amerikai kormánynak sem hatásköre, sem szándéka nincs arra, hogy tárgyalásokat folytasson akár a CEU, akár bármely más egyetem magyarországi működésének feltételeiről. Ebben a vitában kétségtelenül erős érv lenne, ha a magyar külügy idézett állítása megállná a helyét.

Ez azonban – nem olyan nagy meglepetésre – nincs így. A három hivatkozott egyezmény viszonylag könnyen azonosítható. de azok semmilyen formában nem érintik felsőoktatási intézmények működési feltételeit. Ehelyett az oktatási együttműködésnek a két kormány általi – főképp ösztöndíjak odaítélésével történő – támogatásáról szólnak, amire megfelelő szövetségi forrás birtokában az amerikai kormány akkor is jogosult, ha a tagállami hatáskörbe tartozó oktatás szabályozására nincs joga. (Ha valakit érdekelnének ennek – a magyar belpolitikai vitákban normális esetben irreleváns – amerikai alkotmányos részletei, akkor a szövetségi szintre nem emelt hatásköröknek a tagállamok számára való fenntartásáról szóló Tizedik Alkotmánykiegészítéssel és az azon alapuló bírói gyakorlattal érdemes ismerkednie.)

Az első egyezmény a sorban a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Budapesten, az 1977. évi április hó 6. napján aláírt kulturális, oktatási, tudományos és műszaki-tudományos együttműködési egyezmény, amelyet egy minisztertanácsi rendelet hirdetett ki 1979-ben. Az egyezmény a Szent Korona visszaszolgáltatásában mint szimbolikus gesztusban kicsúcsosodó hetvenes évek végi kultúrdiplomáciai közeledéshez kötődik, de a hasonló egyezményekben szokásos módon a felek csak “bátorítják és megkönnyítik” az egyes területeken, például az egyetemek közötti projektekben az együttműködést, illetve “országaik illetékes szerveit és intézményeit ösztönzik” kiállítások, kulturális programok, művészek, szakemberek cseréjére.

A másik két egyezmény ugyan ennél konkrétabb vállalásokat tartalmaz, azonban azt se lehet összekötni a CEU-törvénybe bekerült, az amerikai székhelyű felsőoktatási intézmények magyarországi működése feltételét jelentő államközi megállapodással. A Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság létrehozásáról 1990. december 6-án aláírt megállapodás, valamint annak 2007-ben aláírt utódja ugyanis a két kormány közös, amerikai részről a Fulbright Külföldi Ösztöndíj Tanács működéséhez kapcsolódó oktatási ösztöndíjprogramja. Azaz ezek az egyezmények sem szabályoznak felsőoktatási kérdéseket, hanem egy, elsősorban nem is intézményeket, hanem az egyes oktatókat, kutatókat célzó támogatási intézményrendszert hoznak létre és működtetnek.

Tehát azt nehéz – bár kellő gátlástalanság mellett szemlátomást nem lehetetlen – állítani, hogy az amerikai kormány az ügyben következetlen lenne: amit a magyar kormány szeretne tőlük, arra nem csak alkotmányosan nincs jogkörük, de a magyar-amerikai oktatási együttműködés eddigi gyakorlatában sem történt még hasonló sem.

Frissítés: Ahogy olvasóink joggal jelezték, a három szerződésbe a külügy alighanem beleszámolhatja a szóbeli jegyzék formájában létrejött Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola jogállásáról szóló 1998-as Megállapodást is. Ez viszont – amellett, hogy egy közoktatási intézményről szól, így a fentiekkel ellentétben a felsőoktatást semmilyen formában nem érinti – elsősorban azért nem túl erős párhuzam, mert a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolát szövetségi szerv, a budapesti amerikai nagykövetség hozta létre (és hosszú ideig eleve annak részeként működött), azaz ebben az esetben az amerikai kormány fenntartóként és finanszírozóként rendelkezhetett szerződéskötési képességgel.

  • Ugyse Nezem

    Szerintem a hírekben ez is szerepelt:

    a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola jogállásáról szóló Megállapodás

    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900032.KOR

    https://www.state.gov/s/l/treaty/tias/120160.htm

    • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

      köszönjük, kiegészítettük vele a bejegyzést.

      • Dagiiron

        A legjobb tudomásom szerint pont azért kellett az USA-nak negállapodást kötnie a Magyar Állammal, mert az iskolát egy kis hazánkban bejegyzett közhasznú alapítvány működteti, így nem vonatkoztak rá az adókedvezmények, viszont nem taníthatna az amerikai rendszer szerint..Tehát ez a megállapodás már megfelelhető a CEU-nál alkalmazhatóval…

        • Julianna Párniczki

          Ha elolvassa a rendeletet egy pontban biztos, hogy nem egyezik a CEU-val: a CEU székelye Amerikában van, a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolának meg Magyarország a székhelye.

          • Dagiiron

            A Közép-Európai Egyetem székhelye Budapest.

          • Julianna Párniczki

            Igen az, de a CEU-nak az anyaegyetemnek, New York államban van a székhelye. A Közép Európai Egyetemet nem is veszélyezteti semmi sem, ez tudott, itt a CEU-ról van szó.

          • Dagiiron

            De itt hasonlóan az Amerikai iskolához, arról kell megállapodni, hogy milyen feltételekkel működhet a CEU kis hazánkban.

          • Julianna Párniczki

            Már bocsi, de erről miért kellene megállapodni és pláne így.
            Van egy olyan része az Oktatási törvénynek ami leírja, hogy miket kell teljesítenie az egyetemeknek, külföldi egyetemeknek is ahhoz, hogy itt oktasson, hiszen eddig is ez alapján működtek.
            Amerika az ilyen jellegű kérdésekbe nem tud beleszólni, mit írjanak le.
            Az Amerikai Iskola esetében teljesen más feltételek lettek kialakítva és azt írták le és arról állapodtak meg.
            A CEU az eddigi hatályos törvények alapján folytatott itt oktatást és mivel az akkreditációjukat (nem kevés pénzért, mert megkérik az árát) Amerikában kérték meg, hiszen amerikai egyetem és a székhelyhez tartozó szövetségi államnál kérvényezték ezt.
            A CEU magyar rész a Közép Európai Egyetem, mivel kért magyar akkreditációt, arra a magyar minisztériumnál adta be a kérelmét és kapta meg a törvényileg meghozott szempontok alapján.
            Ha valaki nem látja, nem akarja látni, az újabb feltételek csak azért lettek meghozva, beletéve a felsőoktatási törvénybe, hogy a CEU innen eltűnjön, semmi másért.
            Fentebbi kommentemben leírtakat csak és egyedül a CEU-ra kihegyezve írták bele, hiszen tudták, hogy a központi kormányzatnak nincs joga erről még megállapodást sem írni, mert nincs hozzá jogköre.
            A törvény benyújtása előtti éjszaka tették bele ezt a pontot, előtte erről nem is volt szó. (gondolom valaki felhomályosította őket, hogy ha ezt beleteszik akkor vagy OV tud találkozni végre Trumppal, vagy ha ez nem jön össze, akkor repülhet innen el a CEU.
            Ne legyünk eltévedve, erről szól az egész!

          • Mária

            Budapest Nádor u 9

          • Julianna Párniczki

            Ott folyik az oktatás, de a székhelye New Yorkban van.
            Pont emiatt van az egész diszkrimináció, hogy a törvény kimondja,: “ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.”
            Érti? Ha nem a központi kormányzat jogosult, attól még kell egy előzetes megállapodásnak lenni a központi kormányzattal is. Beleírja, hogy nem jogosult, elismeri a jogosultság meg nem létét, mégis ahhoz köti, hogy de Magyarország mégis akar egy előzetes megállapodást.

  • Péter István

    Viszont, nem létezik a földön olyan ember, aki elhinné, hogy a két világháború egyik győztes állama, az USA, nem volna képes rendezni egy ilyen egyszerű adminisztratív és közigazgatási jellegű kérdést. Valójában azonban, nem akarásnak nyögés lesz a vége, mert inkább politikai hatalmi kérdést csinálnak az ügyből.

    • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

      Eszünkbe se jutna vitatni, hogy ez mind a két oldalról jogi eszközökkel vívott, de alapvetően politikai konfliktus. Ugyanakkor az már a törvényi szabályok megalkotásakor tudható volt, hogy a szövetségi állam esetében kettős (szövetségi és tagállami) megállapodáskötés előírása kifejezetten azt szolgálja, hogy az USA esetében ebből minimum zavar, de inkább patthelyzet jöhessen létre. Nyilván van olyan ügy, amiben az amerikai kormány vállalna belső konfliktust egy, a föderalizmus elveivel ellentétes szerződéskötéssel, de a magyar fél által egyoldalúan létrehozott kényszerhelyzet láthatóan nem ilyen a számára.

  • aser

    Ezek után senki sem állíthatja,hogy az eszükért szeretik a diktátort és sámeszait az USÁ-ban….
    Hiszen kiderült,hogy Funkcionális Analfabéták!
    Akik nem értik meg amit elolvasnak!

    • lényeglátó

      „A demokratikus elv,
      vagyis a nép önkormányzatának elve, tökéletes csődöt vallott. Kiderült, hogy a demokráciának a nép önkormányzatához semmi köze, hanem a hatalmi kisebbségi csoport kormányzati hazugsága. A nép teljesen függetlenül attól, hogy valamely tétel igaz vagy sem, sőt személyes véleményétől is függetlenül, szavazatát a hatalom nyomásának irányában fogja leadni, Vagyis a hatalom hazugságára válasz a nép hazugsága. Az egymás becsapásának ezt a sajátságos területét nevezik politikának. Amely a köztudomás szerint is a mindenkori létezés legaljasabb helye…
      A kormányzat nem szilárd elveken, hanem az emberi gyávaságon és hitványságon nyugszik… A hatalom erejét az embernek az igazságban való erőtlensége biztosítja… Rettenetes dolog az igazságtól elhagyatva élni, és elfulladó szorongással látni, a hazudozás miképpen diadalmaskodik, és a korrupt ember miképpen részesül az élet pozitívumaiból. Az igazság beavatkozása késik, az elaljasodás fokozódik, és az ember abban a hiszemben kezd lenni, az igazság merő rögeszme, Ő pedig idióta és fantaszta és hibbant görcsben él!” (Hamvas Béla, 1961.)

  • lényeglátó

    A történések hátteréről 1998 Kapuban

    A globalizációnak alig van szüksége értelmiségre. Írni, olvasni,
    gondolkodni, okosan beszélni tudó értelmes emberre. Csak végrehajtó
    hajcsárokat igényel. Ezért kell szűkíteni a tanulás lehetőségét,
    kizárni belőle a szegény ember fiát. A globalizáció csak kis létszámú
    sikeres egyént visel el, akiket pénzzel köt magához. A sok ember is
    zavarja a globalizálás terveit. A népességfogyást az egészségügy
    lezüllesztésével, reformjával lehet gyorsítani.
    Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a tabu szemlátomást való szaporodása. Mely országban a tabu népe megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. (A szatmári adózó nép állapotárul, 1830)*** “Kölcsey Ferenc: Országházi beszédéből!
    “El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között tabu laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kérdése.” Liszt Ferenc