Hollik István egy Saría-kritikus, néppárti kezdeményezésre született jelentésnek ment neki

jelentes

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének emberi jogi bizottságában ülő magyar képviselő kitol egy FB-posztot, a 888 szerint pedig már a “Saría és az európai jogrendszer összeillesztésén dolgozik az Európa Tanács”. Hogy ehelyett az ET éppen az európai emberi jogi jogvédelemmel nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen iszlám vallási szokásjog által okozott problémákat vizsgálja, az nem zavarja a narratívát.

A strasbourgi székhelyű, Fehéroroszország, Koszovó és a Vatikán kivételével  minden európai államot tagjai között tudó Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének tagjait a nemzeti parlamentek delegálják. Köztük Hollik István KDNP-s honatya a közgyűlés Igazságügyi és Emberi Jogi Bizottságának rendes tagja, munkanyelve az angol. A keddi, Párizsban tartott bizottsági ülésről ezt posztolta politikusi FB-oldalára:


Hogy Hollik István elolvasta-e az egésznapos bizottsági ülés egyik napirendjeként megtartott meghallgatáson egy görög és egy holland szakértő jelenlétében tárgyalt jelentést, az sajnos sem a posztból, sem a 888-nak adott nyilatkozatából nem derül ki. Mindenesetre ha nem, akkor érdemes lett volna, biztosan tetszett volna neki.

A képviselő urat feszítő azon kérdésre ugyanis, hogy miért kell az Európa Tanácsnak foglalkoznia azzal az amúgy – ha egy szóban akarunk válaszolni, és nem kell részletesen érvelnünk – viszonylag tényleg egyszerű kérdéssel, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethető-e a Saría, a válasz szintén egyszerű. Azért, mert ennek a kérdésnek az ET összes tagállamára és az informális jogkövetésre is kiterjedő vizsgálatát egy 27, döntő többségében Hollikhoz hasonlóan néppárti képviselő által benyújtott kezdeményezés alapján a bizottság elrendelte. Az indítvány szerzője egyébként egy holland kereszténydemokrata politikus, Pieter Omtzigt volt.

A vizsgálat apropója az volt, hogy az Európa Tanács egyes, iszlám többségű tagállamai annak ellenére részesei egy, a Saríát az emberi jogok védelme alapjául elismerő iszlám emberi jogi dokumentumnak, a Kairói Nyilatkozatnak, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság  2003-ban a Refah Partisi feloszlatott, a Saríát bevezetni akaró török párt Törökország elleni ügyében kimondta, hogy

“nehéz lenne valakinek a demokrácia és az emberi jogok iránti tiszteletéről beszélni akkor, ha a Saríán alapuló rendszert támogat, amely egyértelműen ellentmond az Egyezmény értékeinek, különösen a büntetőjog és a büntetőeljárás, a nők jogállására vonatkozó szabályok, valamint annak tekintetében, ahogyan az a magánélet és a közélet minden területén vallási elvek alapján avatkozik be”.

Ennek megfelelően a természetesen a liberális ALDE-hoz tartozó andorrai jelentéstevő, a magát a kezdeményezést is aláíró Meritxell Mateu által elkészített jelentés sem összeegyeztetni akarja a Saríát az európai emberi jogvédelemmel, hanem azokat a problémákat foglalja össze, amelyek az összeegyeztethetőség hiányából adódnak. Ezek egy része amúgy a magyar kormány irányából nézve külpolitikailag akár kellemetlen is lehet, tekintve, hogy

a Kairói Nyilatkozatot aláíró három ET-tagállam Albánia, Azerbajdzsán és Törökország,

és a vallási szokásjog állami érvényesítését akadályozó alkotmányos fenntartást csak az utóbbi tett az Iszlám Együttműködési Szervezethez való csatlakozásakor. A jelentés következtetése egyébként az, hogy a különböző iszlám emberi jogi dokumentumok egyike sem biztosít az európai emberi jogi rendszer értékeivel és elveivel összehangolható jogvédelmet.

Talán még hasznosabb lenne a KDNP számára, ha áttekintené a jelentés azon részét is, amely az iszlám vallási szokásjog alkalmazásával kapcsolatos, ET-tagállamokon belüli konkrét emberi jogi problémákról szól. Ott ugyanis szó van az első világháború óta speciális státusszal rendelkező északnyugat-görögországi török kisebbség muftijainak bíráskodásáról, az informális jogérvényesítést széles körben elfogadó brit jogrendben választottbíróságként működő nagy-britanniai Saría-bíróságok tevékenységével kapcsolatban Theresa May által megrendelt vizsgálatról, vagy arról, hogy Oroszország hallgatólagosan elismeri az iszlám többségű kaukázusi területein a Saríát, A legfontosabb, a jelentés által asztalra tett kérdés azonban talán az, hogy

melyik lenne az a pont az iszlámista Erdogan-rendszernek az atatürki köztársaság világi jellegével szembeforduló politikájában, amelyet túllépve Törökország, Európa legnagyobb iszlám országa már nem lenne beilleszthető az ET keretei közé.

Ezek persze mind kellemetlen kérdések, mindenfélét olvasni és vizsgálni kellene a megválaszolásukhoz, esetleg az európai értékek védelmében olyasvalakivel is konfliktust vállalni, akivel jóban vagyunk, A jelentés ismerete így valószínűleg csak megzavarhatta volna Hollik képviselő úr tisztánlátását. Azonban hogy egy – minden, az iszlám többségű tagállamok érzékenységét tiszteletben tartó udvariaskodás és az ilyen dokumentumokra jellemző elemző stílus mellett is – élesen Saría-kritikus ET-anyagot a kormánypárt és a sajtója itthon még meg is futtat a belpolitikai haszon érdekében az “Európa degenerált hülye” narratívával, az egyszerre kínos és sokatmondó.

(Fotó Hollik István, FB)

  • https://www.youtube.com/watch?v=0nVlwL9nn-A Én csak egy trafikot keresek

    Jo, hat a magyar kormanypart kisebbik felebol kerult bele. Az is valami, hogy egyaltalan tudott
    rola, hoyg valamit targyaltak abban a bizottsagban, aminek tagja. Nem varhatjuk el tole, hogy szoveget is tudjon ertelmezni, nem azert van ott.