Okosat vagy vakmerőt húzott-e a Fidesz a korrupciós elévülés meghosszabbításával?

elevules

A Btk.-módosítás csak a hatálybalépése után elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. Viszont ennek ellenére bőven érinthet korábbi ügyeket. Hogy ez hogyan lehetséges, azt alább részletesen bemutatjuk.

Politikai szempontból egészen biztosan ügyes húzás volt, hogy a kormánytöbbség a Vágó Gábor-féle, a korrupciós bűncselekmények elévülésének 12 évre hosszabbítására vonatkozó népszavazási kezdeményezés elől kitért, hiszen ezzel általa nehezen nyerhető témát vett el az ellenzéktől. Ugyanebből a szempontból az is racionális, hogy a Jobbiknak a kezdeményezést leképező, hétfőn benyújtott javaslatát már tegnap megszavazták: ha már visszavonulás, akkor az történjen rendezetten és gyorsan. Abban viszont messze nem vagyunk biztosak, hogy ennyi idő alatt a módosítás minden következményét sikerült áttekinteni.

Először kezdjük azzal, hogy mire nem alkalmas az elfogadott törvényjavaslat, bármennyire is utalgatnak erre megszólalásaikban egyes politikusok.

Nem történhetett, illetve nem is történt meg ugyanis sem már elévült bűncselekmények ismételt büntetendővé tétele, sem már elkövetett bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbítása.

Ez a visszaható hatályú jogalkotás büntetőjogon belül kőkeményen érvényesülő tilalma miatt alkotmányosan is lehetetlen: az elévülés kitolásával való utólagos szigorítások tilalmát annak idején a 11/1992. (III. 5.) AB határozat – a mostanában is sokat emlegetett Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt elkaszálva – általános érvénnyel, mindenkire kötelező alkotmányossági követelményként ki is mondta. A most elfogadott törvény ugyan – ahogy a Büntető Törvénykönyv módosításai általában – nem tartalmazott átmeneti rendelkezést, de a Btk. alapelvi rendelkezésként rögzíti, hogy a bűncselekményeket – az utólagos törvényi enyhítés és a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények speciális esete kivételével – az elkövetéskor hatályban volt büntetőtörvény alapján kell elbírálni. Ez természetesen nem csak magukra a tényállásokra és a büntetési tételekre, hanem minden, a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát érintő rendelkezésre, így az elévülési idő hosszára is igaz. Tehát minden eltérő híreszteléssel ellentétben: sem a már elévült – 2010 előtti vagy utáni – korrupciós ügyek nem lesznek újra üldözhetők, sem a már elkövetett korrupciós bűncselekmények elévülési ideje nem hosszabbodik most meg.

A Btk. korrupciós fejezetében található kilenc bűncselekmény – az aktív és passzív vesztegetésnek a törvényben összesen hat bűncselekményre széttagolt formái, a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés (azaz azok az esetek, amikor az előnyt elfogadó személy csak állította, hogy ráhatása lenne a korrumpálni akart személyekre), valamint a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása – elévülési ideje ma súlyuktól függően 5 és 10 év között van. A történeti hűség kedvéért érdemes felidézni, hogy ugyanez, ahogy a Trancparency International 2010-es tanulmánya részletesen bemutatja, a – most már nem is annyira – új Btk. 2013. július 1-jei hatálybalépése előtt még 3 és 10 év között mozgott, így

nem most, hanem 2013-ban, az elévülés általános törvényi minimumának 5 évre emelésével jutottunk el oda, hogy a korrupciós bűncselekmények mindig legalább a következő parlamenti ciklus megkezdéséig üldözhetőek maradjanak.

A legrövidebb elévülési idő megemelésének egyik hatása itt is, mint minden más bűncselekmény esetében, egyébként az volt, hogy a legkisebb súlyú, csak három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekményeket elévülés szempontjából “rátolta” a súlyosabbakra, azaz aki korrumpált, annak a cselekménye lényegében mindig, akit korrumpáltak, annak a cselekménye pedig a legsúlyosabb esetek – például a magasabb beosztású hivatalos személyek megvesztegetése – kivételével jellemzően szintén 5 év alatt évült el eddig.

A fentieknek megfelelően az eddigi elévülési idő csak az elfogadott törvénymódosításnak – a kihirdetését három nappal követő – hatálybalépése után elkövetett bűncselekmények esetében emelkedik egységesen 12 évre. Az elkövetés kezdőidőpontja szempontjából a magyar büntetőjogban a tényállásnak megfelelő cselekmény befejezése időpontja az irányadó, amely az érintett bűncselekmények többsége esetén viszonylag egyértelmű. Azaz

a “sima” vesztegetés, mondjuk az amúgy köztulajdonban álló BKV ellenőrének vagy akár vezérigazgatójának egyszeri lefizetése 2022-ben évül el, ha azt ma követik el, viszont a törvénymódosítás kihirdetése esetén majd csak 2029-ben, ha ugyanezt két hét múlva követik el.

Már ez a konkrét példa is jelzi, hogy igazán durva hatást a módosítás a “mindennapi korrupció” szintjére tartozó kis súlyú ügyekben fejt ki majd, ami lehet, hogy nem lesz tíz év múlva olyan általánosan népszerű, mint amennyire ma az. Nekünk ezzel azonban elvi bajunk nincsen: nem kell vesztegetni és vesztegetést elfogadni, és akkor minden rendben lesz.

Viszont a módosításon belül a legérdekesebb, a múltbeli korrupciós ügyekre is kiható következményei is az egyik legkisebb súlyú korrupciós bűncselekmény, a feljelentés elmulasztása elévülésének meghosszabbításának lesznek. E tényállás szerint ugyanis

az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy korrupciós bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Márpedig ez a tényállás, akármennyire is kapcsolódik egy másik korrupciós cselekményhez, nem azzal együtt valósul meg, hanem – a még büntetendő – bűncselekményről való tudomásszerzéssel. Az elévülés kezdőidőpontja itt, mint mulasztásos bűncselekmények esetén mindig, az az időpont, ameddig még a büntetőjogi következmények nélkül eleget lehetett volna tenni a kötelezettségnek. Ez esetünkben lényegében a tudomásszerzés, hiszen a “mihelyt teheti” fordulat azonnali cselekvést igényel.

Úgy állunk tehát – és messze nem vagyunk biztosak, hogy ezt az érintettek vagy akár csak a döntéshozók mindegyike tudja -, hogy

bárki, aki hivatalos személyként (például miniszterként, önkormányzati képviselőként, talpas kormánytisztviselőként, rendőrként, ügyészként) tudomást szerez korrupciós cselekményről, de nem tesz feljelentést, annak az esetében pár napon belül 5 évről 12 évre emelkedik az elévülési idő, Akkor is, ha a fel nem jelentett korrupciós cselekmény friss, és akkor is, ha régebben követték el, de még büntethető lenne.

Ez igen jelentősen megemeli a tétet, egyben még a legmagasabb szintű tisztességet feltételezve is jóval kockázatosabbá teszi azoknak a munkáját, akiknek feladatuk korrupciós visszaéléseket feltárni vagy aláíró középvezetőként ügyletek, projektek jogi megfelelőségét tanúsítani. Feddhetetlen kormányzás mellett persze a fokozódó büntetőjogi fenyegetés kevesebb korrupciót jelentene, de a magyar valóságban a hatás akár ellentétes is lehet, hiszen a saját fenekét fedezni igyekvő hivatalnok ezután még inkább meggondolja majd, hogy fel mer-e tárni, le mer-e írni valamit, amit valaki majd tíz év után feljelenteni elmulasztott bűncselekménynek gondol. Arra mindenesetre kíváncsiak vagyunk, hogy hogyan hat majd a változás a korrupciós feljelentések számára.

  • Katalin Andó

    Persze hogy okosat húzott! A fidesz harcol a korrupció ellen, ami ugye az ő soraikban nincs. Akkor meg miért ne? Na ugye?

  • István Pálffy

    Ez a bizonyíték arra,hogy korruptak!

  • Péter István

    A valóságban a korrupciós hisztériákban és a rágalmakban szereplő cselekményeknek legfeljebb az egy százaléka létezik valamilyen formában.

    • Id Lenkei László

      Alszol??

  • rdos

    A joghoz, a nemzetközi joghoz nem értek éppen ezért kérdezem. Ha jól rémlik 1948-ban? 1949-ben? volt egy kékcédulás választási csalás. :-( Azóta minden jogalkotás megítélésem szerint illegitim kishazánkban. :-( A nagy kérdés hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság miért tekintett egy választási csalást legitimnek? És ha annak tekintette (tudtommal annak) vajon perelhető-e a SzEB ma is létező jogutód tagjai?

    Csak azért nem mindegy ez a kérdés szerintem, mert ha kérhetnénk nemzetközi jogorvoslatot, akkor a korrupciós bűncselekményekre nem vonatkozna az elévülés, nem mellékesen a “spontán” és “kárpótlási jegyes” privatizáció, a földosztások, a gyár foglalások mind automatikusan érvénytelenek lennének. Jó kis felfordulás lenne, de azért zavaros itt minden, mert “nincs tiszta víz a pohárban”. :-(