A feles alkotmányozás másnapján, avagy a káosz forgatókönyve
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
Az Országgyűlés néhány héten belül alkotmányozni kezd. Az eredmény aligha lesz új alkotmány abban az értelemben, hogy megváltoztassa a közösség együttélésének alapvető normáit. Az alkotmányozás nem is a rendszerváltás lezárása: a hatalommegosztásra és az alapvető jogok tiszteletben tartására épülő jogállam a piacgazdasággal együtt már több mint egy évtizede kiépült Magyarországon.
A hatályos alaptörvényen ugyanakkor bőven van javítanivaló: egyenetlen szövegét szebben és koherensebben meg lehet formálni, az esetlegesen megkötött, 1989-90-es politikai kompromisszumokat meg lehet haladni, az elmúlt húsz év tapasztalataira lehet reflektálni, végül az alkotmányfejlődés legújabb irányait is meg lehet jeleníteni a szövegben. Az Alkotmány újraalkotása ennek megfelelően elsősorban szakmai-kodifikációs aprómunka kell hogy legyen.
Az alábbiakban egy olyan tervezet megalkotására teszünk kísérletet, amely a magyar alkotmányfejlődés és az európai alkotmányos konszenzus tiszteletben tartásával egy modern, huszonegyedik századi Magyarország alkotmányszövege lehet. Ennek megfelelően az alábbi alapértékekből indultunk ki:
1. Korlátozott hatalom
A modern alkotmányok lényege, hogy az önkényeskedésre természeténél fogva hajló közhatalmat a jog uralma alá hajtva korlátozza: egyfelől a polgárok magánautonómiájának védelmével, másfelől pedig a hatalom megosztásával.
2. Parlamentáris kormányforma, független bíróságok
A kormányzati hatalmat a parlamenti választásokon többséget szerző pártok gyakorolják. A többségi döntéshozatal csak ott szenved korlátozást (például a kétharmados törvényekkel), ahol az a jó állami működés érdekében elkerülhetetlen. A bíróságok ítélkező tevékenységük során függetlenek, ezt szervezeti garanciák is biztosítják.
3. Az alapjogok védelme
Az új alkotmány az alapjogok felsorolásánál az alkotmányfejlődésnek megfelelően legyen kimerítő, ugyanakkor kerülje a terjengős megfogalmazásokat. Az alkotmányos intézményrendszer legalább a jelenlegi (illetve a 2010 októbere, az alkotmánybírósági hatáskörök korlátozása előtti) szinten biztosítsa az alapjogok védelmét.
4. Értékalapúság és világnézeti semlegesség
Az új alkotmány tükrözze a magyar politikai közösség modern és hagyományos értékeit, de ne foglaljon állást világnézeti kérdésekben.
5. Önvédelem
Az új alkotmány biztosítsa, hogy tartalmán és érvényesülésén a politikai aktualitások ne változtathassanak, ugyanakkor legyen kellően rugalmas ahhoz, hogy ésszerű rendben alkalmazkodni tudjon a világ változásaihoz.
6. Minőség
Az új alkotmány szövege egyenletesen tömör és absztrakt legyen. Fogalmai legyenek pontosak ott, ahol precíz megfogalmazásra van szükség, és tágan értelmezhetőek ott, ahol a későbbi, rugalmas, a megváltozó körülményekre reflektálni képes alkotmánybírósági alkalmazás lehetősége ezt indokolja.
7. Népszuverenitás
A választópolgárok közösségének – erre irányuló igénye esetén – legyen lehetősége arra, hogy a szöveg ismeretében elfogadja, vagy elvesse az új alkotmányt.
Az alkotmányszöveget fejezeteként, a változások rövid magyarázatával együtt tesszük közzé. A szövegtervezet előkészítése során felhasználuk az elmúlt két évtized alkotmánytervezeteit, az európai államok alkotmányszövegeit, továbbá a magyar alkotmánybírósági gyakorlatot. Nem állítjuk azt, hogy az eredmény minden alkotmányszövegek legtökéletesebbike, azt azonban reméljük, hogy egy olyan szakmai tervezetet született, amelyik forrásként vagy mérceként hozzá tud járulni az alkotmányosság erősödéséhez.
Budapest, 2011. február 7.
Gáli Csaba
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályának volt vezetője
Sepsi Tibor
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának volt helyettes vezetője
Tordai Csaba
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának volt vezetője
Az első két fejezet (Alapvető rendelkezések és Alapvető jogok) együtt letölthető PDF formátumban itt.
Kommentálható bejegyzésként
– az első fejezet (Alapvető rendelkezések) elérhető itt,
– a második fejezet (Alapvető jogok) elérhető két részletben itt és itt.
A további fejezeteket – magyarázattal együtt – folyamatosan töltjük majd fel.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...