A feles alkotmányozás másnapján, avagy a káosz forgatókönyve
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
Normal
0
21
false
false
false
HU
KO
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Malgun Gothic”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
A Magyar Hírlap szerint az új Alkotmány tervezetének véglegezése során „felmerült, hogy az 1949 (vagy 1944) és 1990 között született jogszabályokra közjogi érvénytelenséget mondjanak ki”. Vettük a bátorságot, hogy elgondolkozzunk a sajtóban tesztelt javaslaton.
Nem akadunk fenn azon, hogy a jogszabályok érvényességéről amúgy kizárólag az Alkotmánybíróság dönt, hisz az alkotmányozó azt tesz, amit akar, normák érvényességéről is dönthet. Azon viszont annál inkább, hogy fontos lenne átlátni, hogy a közjogi érvénytelenség nem pusztán azt jelenti, hogy egy jogszabályt megbélyegzünk vele, hanem azt, hogy ahhoz semmilyen joghatás nem fűződhet.
Márpedig a rendszerváltás után húsz évvel is 23 törvény és 319 törvényerejű rendelet (utóbbiak főleg nemzetközi szerződések) van hatályban a kérdéses időszakból, amihez képest a 166 minisztertanácsi és kormányrendelet, valamint az 50 miniszteri rendelet nem is tétel. Ezeket a jogszabályokat természetesen ma is alkalmazzák, még az új Alkotmány hatályba lépésével egyidejű hatályon kívül helyezésük is bedöntené a jogrendszert. Az érvénytelenség alkotmányszintű kimondásából pedig nemcsak ez következne, hanem az is, hogy azok semmilyen folyamatban lévő eljárásban nem alkalmazhatóak.
Ez azért lenne különösen érdekes, mert a törvények közül például a legfontosabb érintett listája így néz ki:
1989. évi XXXVIII. törvény | az Állami Számvevőszékről |
1989. évi XXXIII. törvény | a pártok működéséről és gazdálkodásáról |
1989. évi XXXII. törvény | Alkotmánybíróságról |
1989. évi VII. törvény | a sztrájkról |
1989. évi III. törvény | a gyülekezési jogról |
1989. évi II. törvény | az egyesülési jogról |
1988. évi XXIV. törvény | a külföldiek magyarországi befektetéseiről |
1988. évi I. törvény | a közúti közlekedésről |
1978. évi IV. törvény | a Büntető Törvénykönyvről |
1972. évi V. törvény | a Magyar Köztársaság ügyészségéről |
1959. évi IV. törvény | a Polgári Törvénykönyvről |
1956. évi I. törvény | az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról |
1952. évi IV. törvény | a házasságról, a családról és a gyámságról |
1952. évi III. törvény | a polgári perrendtartásról |
Szóval az alkotmányozási folyamat egésze iránti tiszteletünk ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a felvetés – bárkitől is származik – iszonyú nagy sületlenség. Nyilván lehet szép elvi cél, hogy szabaduljunk meg végre a pártállami időkben született normáktól, meg biztosan sokaknak a szemét bántják ezek a régi évszámok, de ezeknek a törvényeknek az újraalkotásához (bár a háromból két nagy kódex újraalkotása folyik), a nemzetközi szerződések törvényi kihirdetéséhez hosszú évek munkája szükséges, aminek erőltetése (ha amúgy vannak a jogalkotásnak a szimbolikus cselekvésnél fontosabb feladatai is) felelőtlenség. Azt már csak említeni merjük, hogy a közjogi érvénytelenség tipikus esetben a közjogilag érvénytelen jogszabály alapján kialakult jogviszonyokat is érinti, ad absurdum minden szerződés semmis, amit a Ptk. alapján kötöttek?!
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...