A feles alkotmányozás másnapján, avagy a káosz forgatókönyve
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
Képzeljük el, hogy kedvenc csapatunk gólhelyzetbe kerül. Nem valami jól előkészített támadás végén, hanem a kapu előtti szerencsétlenkedés folytán az egyik rosszul helyezkedő védőnk a nagy fejetlenségben a kapu felé gurít. Mondhatnánk erre, hogy ilyen gólokra nem lehet működőképes csapatot építeni, de legalább ez is gól. Ha nem látnánk azt, hogy a gólvonalon álló másik játékosunk a kapu felé csorgó labdába a gólvonal előtt néhány centivel még beleér, hogy les miatt a gól érvénytelen legyen.
Bármilyen abszurdnak is tűnik a hasonlat, a törvényalkotás egyik friss gyöngyszemére tökéletesen illik.
Az Országgyűlés elnökének aláírására vár a hétfőn megszavazott törvényjavaslat az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról. A törvényjavaslat zárószavazás előtt néhány órával egészült ki egy jogutódlási szabállyal (amely szerint, ha egy többcélú intézmény úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy egyes feladatai átadásra kerülnek, az átadott személyeknél áthelyezésre, a többinél a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni). A parlamenti tárgyalás során fellépő koordinációs problémák kezelésére irányuló eszközzel tehát egy a kormányzati döntés-előkészítés hiányosságát orvosolták utolsó pillanatban, követve ezzel az évtizedes parlamenti gyakorlatot.
Még ki sem hűlt a házelnök aláírása a megszavazott törvényen, mert még alá se írta, amikor valaki rájött, hogy hát az a szabály mégsem – illetve mégsem úgy – kellett volna. De hát a megszavazott törvényt már nem lehet módosítani, ezért a közfoglalkoztatásról szóló törvénybe csempészik bele (nyilván csak egy nappal annak zárószavazását megelőzően) azt a rendelkezést, ami kimondja, hogy az Országgyűlés elnöke által alá nem írt, a köztársasági elnök által alá nem írt és a Magyar Közlönyben ki nem hirdetett törvényi rendelkezés majd jól nem lép hatályba.
A cél az, hogy a munkaerő-átadásra nem a (némiképp szigorúbb, megállapodás-alapú) közalkalmazotti törvényt, hanem a Munka Törvénykönyvét kelljen alkalmazni. Ennek érdekében a megtorpedózott rendelkezést a tegnapi zárószavazás előtti módosító ismét megállapítja, ugyanoda, ugyanazzal a hatálybalépéssel, csak némiképp más szöveggel…
A döntés tartalmilag valószínűleg ésszerű, formailag minősíthetetlen eljárás eredmény alapján született meg, ami nyilván hatással van erre, egyben valamennyi más döntésre is. Az üzenet egyszerű: nincs olyan, hogy valami már el van döntve, tehát elkezdhetjük végrehajtani. Minden eljárási szabály átléphető, ha ez célszerűnek tűnik.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...