A feles alkotmányozás másnapján, avagy a káosz forgatókönyve
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az új egyháztörvény 95 százaléka "kodifikációs remekmű". Végre valaki arra büszke, hogy jól sikerült egy törvényt megszövegezni, tehát tudja is, hogy ez fontos dolog. Mi azonban mindent összevetve sajnos nem sok okot látunk arra, hogy éppen ez a törvény kapjon külön dicséretet a kidolgozottságáért. A valóság ugyanis sokkal inkább az, hogy akkor is egy közepesen kidolgozott, a tavaszi ülésszak átlagát hozó törvényszöveg születhetett volna, ha az utolsó pillanatban nem tette volna a legfontosabb rendelkezéseket az Alkotmányügyi bizottság alkalmazhatatlanná. Különösen érdekes, hogy a Semjén által kiemelt legfontosabb célra, a 362 „magát egyháznak valló társulat” megszűrésére sem sikerült alkalmassá tenni a szöveget.
Az alábbiakban összeszedtük a törvényszöveg szerintünk legsúlyosabb hibáit, valamint néhány vicces, de jellemző kisebb bakit.
Ezzel a néhány mondattal még rengeteg fejtörése lesz a kormánytöbbségnek, ami – még a súlyosabb teológiai dilemmák előtt – ott kezdődik majd, hogy elképesztően rosszul vannak ezek a rendelkezések megírva. A kétharmados országgyűlési döntés az egyesületből egyházzá alakulásra vonatkozik, ami 2012 januárját követő egyházalapításoknál megfelelően alkalmazható (nem mintha nagyon valószínű lenne, hogy valaki kalandvágyból éppen most kap kedvet új egyház alapítására). Olyan szabály viszont nincs, ami a mai egyházakat a törvény erejénél fogva egyesületté alakítaná, azaz a hatálybalépés másnapján is többszáz egyház működik majd. Az Országgyűlés általi (itt nem mondták milyen, tehát egyszerű többségű) elismerés kérésére viszont nincs véghatáridő, tehát a megszüntetést nincs mikor végrehajtani. Viszont ez legalább összhangban van azzal, hogy úgysincs hatásköri szabály arra, hogy ki szünteti meg jogutód nélkül ilyenkor az egyházat. (Itt igen szép példát láthatunk egyébként arra, hogy miért nem szabad alanytalan szenvedő szerkezeteket használni a jogszabályszövegekben.) A már elismert egyház megszűnésnél egyébként ugyanez a helyzet: sem az Országgyűlés hatáskörét, sem a minősített többség követelményét nem mondja ki a szöveg.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...