Az állam elsődleges feladata alapjogaink védelme, ahhoz pedig intézményrendszert, jogrendszert kell működtetni, főként adóbevételekből. Az alapjogvédelem számos eszközét azonban az állam szolgáltatásként nyújtja, és igénybevételükért külön számláz.
Az alábbiakban összeszedjük, hogy mennyiért véd meg minket az állam jogsértés esetén.
1. Védelem másoktól
A fél költségei
A bíróság eljárásáért illetéket kell fizetni. Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó szabályozás rendkívül differenciált, függ az eljáró bíróságtól, a követelés tárgyától, az eljárás peres vagy nemperes jellegétől stb. Az illeték alapja a követelés értéke, ha az nem állapítható meg, az eljáró bíróságtól és az eljárás fokozatától függően 170 000 és 600 000 forint között van.
Az illeték mértéke szintén számos tényezőtől függ, főszabály szerint peres eljárásban az illeték alapjának 6 %-a, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 900 000 forint. Az illetéket a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban külön meg kell fizetni. Így egy néhány százezer forint értékű kár megtérítésére irányuló per, ami első fokon jogerősen lezárul, 10 000 forint illetékkel jár. Egy hárommillió forintos vitatott tartozást pedig kétfokú eljárásban 360 000 forintért bíráltathatunk el. Nem biztos, hogy célszerű szabály, de az eljárás illetéke egy többmilliárd forintos pertárgyérték esetében sem éri el az egymillió forintot.
Fontos tudni, hogy az illetéket az eljárás végén (és a per egyéb költségeit is!) a pervesztes félnek kell megtérítenie. Az is megjegyzésre érdemes, hogy a szociálisan rászorultak számára, illetve egyes eljárások tárgya szerint az állam különböző kedvezményeket biztosít.
Az adófizetők költségei
Az illeték a bírósági eljárás lefolytatásának ára: ezt (és csak ezt) azért fizeti meg az ügyfél, hogy azzal az eljárásnak a bíróságnál felmerülő költségeihez járuljon hozzá. Az eljárás tényleges költségét azonban (a bíró, a titkár, a fogalmazó, a jegyzőkönyv-vezető, fűtés, papír, stb.) az illetékek nem fedezik, már csak azért sem, mert azok (szemben a büntetőeljárásban az elítéltre hárított bűnügyi költséggel) nem a bíróság, hanem a központi költségvetés bevételei. Emellett az illetékbevétel eleve csak kis részét fedezi a bírósági költségvetésnek: a durván évi 70 milliárdos bírósági fejezethez képest (még ha ennek felét nagyvonalúan a büntetőbíráskodásra számoljuk is el) a 2010-ben befolyt 4,2 milliárd forintnyi eljárási illeték legfeljebb csak szerény hozzájárulás volt a peres felek részéről a működtetéshez. Ma Magyarországon tehát főszabály szerint az adófizetők finanszírozzák a peres felek helyett a bírósági működést, a bíróságok pedig nem érdekeltek közvetlenül abban, hogy minél több illetékbevételt termeljenek (például minél több ügy elintézésével).
2. Védelem az államtól
Bíróság
Az Alkotmány és az Alaptörvény alapján bárki bírósághoz fordulhat, ha az állam megsérti a jogait. A közigazgatási határozatok felülvizsgálata 20 000 forintba kerül. Külön (jóval magasabb) illetékmérték érvényesül a közteher jellegű kötelezettségekre, elektronikus hírközlésre, közbeszerzésre, médiaügyekre vonatkozó közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. Megjegyzendő, hogy a bírósági felülvizsgálat előtt igénybe kell venni a közigazgatási jogorvoslatot is, tehát a fellebbezés illetéke szintén kifizetendő. 25 000 forintért lehet tehát vitatni a 30 000 és 32 000 forintért a 300 000 forintos gyorshajtási bírságot is. Nincs olyan mechanizmus, ami a bírósági szakban a hatóság által elbukott eljárásokra tekintettel alkalmazna kiegyenlítést: az eljáró hatóság akkor is megtartja (az esetleg több tíz- vagy százezer forintos) szolgáltatási díját, ha elveszti az ügyféllel szemben a pert, és így a bírósági eljárás költsége is az államot terheli. A közigazgatási határozatok felülvizsgálatának illetékei tehát a bíróság mellett az alperes hatóság számára sem jelentenek ösztönzőt a jobb és gyorsabb munkára.
Büntetőeljárásban a terhelt fellebbezése illetékmentes, a kegyelmi kérvény azonban 5 000 forintba kerül. A büntetőeljárás költségei az elítéltet terhelik (és ha befizetik őket, akkor a bíróság költségvetésébe kerülnek), ha viszont bármely okból nincs kit elítélni, akkor a központi költségvetés és vele az adófizetők állják a cehhet.
Ombudsman
Az országgyűlési biztos önmagában nem alkalmas az alapjogsérelem orvoslására, közreműködése azonban elősegítheti az orvoslást. Az országgyűlési biztos eljárása ingyenes, ami a 2011. évben (a biztosok számának csökkentése előtt) 1,6 milliárd forint terhet jelentett az adófizetőkre.
Alkotmánybíróság
Ma még mindenki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, elég azt állítania, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, ez azonban az ő sérelmét többnyire a gyakorlatban nem orvosolhatja. Alkotmányjogi panasszal csak az élhet, akinek a rendes bíróság azért utasította el az igényét, mert alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott. 2011. január 1-jétől azonban az alkotmányjogi panasz alkalmazhatósága kibővül, és bármilyen, az Alaptörvényt sértő jogerős bírói ítélettel szemben fordulni lehet majd az Alkotmánybírósághoz. A rendes bírósági eljárás illeték- és perköltségét meg kell fizetni, az Alkotmánybíróság eljárása azonban már ingyenes lesz. Kétmillió forintnyi alkotmánysértő 98 %-os különadót például – a kötelezően igénybeveendő fellebbezés miatt – 200 000 forintért lehet az adóhatóságnál, a bíróságnál, majd az Alkotmánybíróságnál vitássá tenni. Könnyű belátni, hogy az eddigi actio popularis, azaz a konkrét ügyhöz nem kapcsolódó normakontroll kiütése az érintett kezéből nem csak évekkel tolja el időben, hanem jelentősen drágítja is az alkotmánysértés orvoslását. Az alkotmánybírósági eljárás ingyenessége a központi költségvetésnek 2011-ben (a bírák számának emelése és bírósági határozatok felülvizsgálatának kiterjesztése előtt) 1,3 milliárd forint kiadást jelentett.
Strasbourg
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság csak az Emberi Jogok Európai Egyezményének sérelme esetén jár el, a kirívóan súlyos alapjogsértések azonban többnyire az Egyezményt is sértik. A strasbourgi eljárás önmagában ingyenes és bárki számára nyitva áll, feltétele azonban, hogy a hazai jogorvoslatokat előtte kimerítsék. Így ha van érdemi bírósági felülvizsgálat, akkor az ehhez kapcsolódó illeték- és perköltségek nem úszhatók meg. A Bíróság idén 68 millió euróból gazdálkodik, amiből durván 1,26 millió euró, azaz nagyjából 340 millió forint származik a magyar adófizetőktől.
Luxemburg
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság csak az Európai Uniós jog sérelme esetén jár el, ez alapvető jogok tekintetében elsősorban akkor jön számításba, ha az Alapjogi Chartát magyar hatóság vagy bíróság az uniós jog alkalmazása során sérti meg. A luxemburgi eljárás ingyenes, de csak a bíróság kezdeményezésére indulhat. A bírósághoz közvetlenül magyar peres felek nem fordulhatnak, így konkrét magyar ügy Luxemburgba akkor kerülhet, ha azt a magyar bíróság előzetes döntéshozatalra odaküldi. Az Európai Bíróság idén 341 millió euróból gazdálkodhat (ami jóval több, mint a magyar bírósági szervezet teljes költségvetése), és ebből (nagyon durva közelítéssel, pontos számot az uniós költségvetés komplexitásában lehetetlen adni) 2,5 millió euró, azaz körülbelül 670 millió forint a magyar nemzeti hozzájárulás itt felhasznált része.
* * *
Az igazságszolgáltatás és a jogvédelem közvetlen költségei tehát évi 75 milliárd forintra tehetők, úgy, hogy e tevékenységből az illetékekkel együtt sem származik 10 milliárd forintnál több állami bevétel, így tehát a terhek elsősorban az adófizetőket terhelik. Fontos érv szól ez ellen: az indokolatlanul pereskedő felperes vagy az időhúzásra játszó alperes szinte mindig több költséget okoz társadalmi szinten, mint amit neki magának viselnie kell. Szólnak azonban érvek mellette is: ha az igazságszolgáltatás magát tartja el, a magas tranzakciós költségek mellett a kisebb értékű követelések hatékony érvényesítésére nincs lehetőség. A rendszer persze sosem lehet értéksemleges: kell hogy legyenek preferált igények, segíteni kell azokat, akiket a magas költségek elzárnának a jogérvényesítéstől.
Véleményünk szerint azonban a mai illetékrendszer még e kereteken belül értékelve sem képes megfelelően motiválni a gazdaságos jogérvényesítést. Míg a kis értékű követeléseknél a kiszámíthatatlan jogalkalmazás, az ügyek elhúzódása és a gyakorlati ügyvédkényszer jelent komoly elrettentő erőt, addig a nagy értékű pereknél az illeték aránytalanul csekély mértéke mindig automatikus jogorvoslathoz és hosszú eljáráshoz vezet. Azt is kifejezetten kontraproduktívnak gondoljuk, hogy sem az egyes bíróságok, sem a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy egy-egy eljárás lebonyolítása kevesebbe kerüljön az adófizetőknek, holott erre számos ösztönző lehetőség adódna.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
