Bár ahol lehetett, elbukta a Kormány az indokolás nélküli elbocsátást, a volt PSZÁF-osokat most mégis így fogják  kirúgni.

Hétfőn fogadta el az Országgyűlés a ciklusban a második jegybanktörvényt, amire a régóta asztalon levő, de Matolcsy György jegybankelnökségét és berendezkedését beváró MNB-PSZÁF összevonás miatt volt szükség. Minden olyan, mint az előző nekifutásnál: az gyorsan összedobott törvényjavaslatot számtalan zárómódosítóval sorozta meg a kormány, ráadásul még a szerző, a Matolcsy-stáb is feltehetően ugyanaz mindkét esetben.

 Ám nem csak az eljárás miatt érezhetjük magunkat a ciklus első felében, hanem a tartalom miatt is: Varga Mihály nagy többséggel, bár ellenzéki támogatás nélkül elfogadott zárómódosítójának 73. pontjának elfogadásával ugyanis  Szász Károly különböző juttatásait immár harmadszor menti meg az Országgyűlés a 98%-os büntetőadótól. Ám ennél is figyelemreméltóbb, hogy ugyanez a módosítás új életet lehelt az indokolás nélküli felmentésbe is.

A második Orbán-kormánynak az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban nagy sikerrel vendégszerepelt, éppen a luxemburgi döntésre váró intézkedése ugye a jogorvoslathoz való jogtól a diszkrimináció tilalmáig számos alapjogot sértett, és még ez volt vele a kisebbik baj. A nagyobbik baj az volt, hogy még az amúgy alkotmányellenes célja (könnyen, gyorsan, mindenféle formakényszer nélkül nyélbe ütni a kormányváltáshoz kapcsolódó személyzeti intézkedéseket) sem teljesült: három éve folynak a munkaügyi perek, a kamatokat meg majd kifizetik az adófizetők. Az Alkotmánybíróság tavalyelőtti döntései és az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi döntése után kevés rosszabb ötlet lehetne, mint megismételni ezt a hibát, nyilván nem jut ez eszébe senkinek.

Kivéve a jegybanki vezetést, akik addig nézegették egész nyáron azt az átmeneti szabályt, amely szerint a PSZÁF-os köztisztviselők a törvény erejénél fogva válnak október 1-jén MNB-s munkavállalókká, hogy újra feltalálták az indokolás nélküli felmentést. Persze nem így hívják, de a lényeg, a jogviszony fenntartásáról szóló szabad munkáltatói mérlegelés itt is biztosított. Azt mondja ugyanis az elnöki aláírásra váró törvény, hogy a törvényi főszabály ellenére mégsem lesz MNB-s az, aki nem rendelkezik az ehhez munkaviszonyra vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételekkel. Az érintett változatlan feladatra ezek szerint PSZÁF-osként még jó volt, MNB-sként már nem, ezt pedig úgy hozzák a tudtára, hogy MNB-s névjegykártyát már nem is kell csináltatnia. Ám ha véletlenül itt átjutna valaki, akinek nem kellene, akkor a PSZÁF 2013. október 1-jei megszűnését követő hat hónapon belül az MNB alkalmazottai munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése tekintetében a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül a törvény szerint „a költséghatékony létszámgazdálkodás megvalósítása érdekében a feladatellátáshoz nem szükséges munkakörök megszüntetése”, de itt legalább indokolás van.