Nem tudjuk, hogy mennyi esélye van annak, hogy valóban lecserélik a gépjárművek rendszámtábláját (itt a hír, amiből erről értesültünk), ám amit eddig az elképzelésből meg lehetett ismerni, az egészen megdöbbentő.
Momentán ugyanis éppen sem az adófizetőknek, sem a költségvetésnek nincs túl sok pénze (olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mind a magáncsődről, mind az államcsődről sokat hallhattunk). Ebben a helyzetben igen nyomós ok kellene ahhoz, hogy bárki kigazdálkodja az ahhoz szükséges forrásokat, hogy bő négymillió magyarországi gépjárműre bő nyolcmillió új rendszámtábla kerüljön fel. Még ahhoz is össze kell szednünk magunkat, hogy az intézkedés értelmét megtaláljuk, de az igazán súlyos kérdések az előnyük a hátrányok összevetésekor merülnek fel.
Várható előnyök
12 milliárd forint állami bevétel a táblacsere illetékéből
„Ez a bolygó a következõ problémával küzd – vagy inkább küzdött: az ott élõk többsége ideje nagy részében boldogtalan volt. Számos megoldást javasoltak a probléma gyógyítására, ezek azonban többnyire zöld és piros hasú papírok mozgásához kapcsolódtak, ami meglepõ, hiszen végül is nem a színes papírok voltak boldogtalanok.”
(Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak)
Bajos lenne önmagában pozitívumként értékelni bármilyen állami intézkedés esetén a költségvetési bevételt, ha ez egyidejűleg lakossági kiadásként is megjelenik. Az állami bevételeket ugyanis a legolcsóbban és leghatékonyabban az adórendszer biztosíthatja. Mint minden, az adórendszeren kívüli forrás, a rendszámtábla-különadó is arra ösztönzi a döntés előkészítőit, hogy a lehető legtöbb bevételt szedjék be, a döntéshozónak pedig jó eséllyel fogalma sem lesz arról, hogy a teher az összes többi közteherrel együtt érvényesülve milyen hatást gyakorol. Így hát a 12 milliárdos bevétel ugyan jól jöhet a költségvetésnek, de bizonyosan nem jobban, mintha a tábla előállításának és felszerelésének költségével csökkentett illetéknek megfelelő adót fizetne minden autós.
Azonosítható gépjárművek
Éjjel az út közepén sok-sok kővel kitámasztva világít egy lámpa.
A sofőr megáll és megkérdezi az arra járó kormányzati szakembert:
– Uram, miért van itt ez a lámpa?
– Hogy megvilágítsa a köveket.
– És miért vannak itt a kövek?
– Hogy el ne dőljön a lámpa.
Sokaknak, így kamaszként nekünk is csalódást jelentett az 1990-es rendszámtáblacsere, amely nem vette át a német-osztrák mintát, nem tette lehetővé, hogy a rendszámból az üzembentartó lakóhelye első ránézésre azonosítható legyen. De ha az azonosíthatóság komoly előnyt jelentene, nem állt volna-e át rá azóta a többi európai ország is?
Mit kezd ugyanis a rendőr egy 93 ezer négyzetkilométeres, autóval egyik végétől a másikig hat óra alatt beautózható országban azzal az információval, hogy egy autó a tulajdonos (üzembentartó) lakhelyétől távol van? Az autónak ugyanis az a rendes állapota, hogy a tulajdonos lakhelyétől távol van. Ha ettől önmagában gyanússá válna, mással se tölthetnék a rendőrök az idejüket, mint gyanús autók kivizsgálásával. Ha viszont bármi konkrét ok felkelti a rendőrök gyanúját, sokkal hatékonyabb azonnal (telefonon vagy elektronikus úton) a helyszínen lekérni rendszám alapján a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett adatokat: a tulajdonos lakóhelyén túl a gépjármű típusát, színét, vagy azt, hogy bejelentették-e a gépjármű eltűnését.
A digitális nyilvántartás korában a mostani rendszámokhoz is társítható bármilyen egyéb adat, és az azonnal le is kérhető, új nyilvántartás kiépítésére egyszerűen nem lehet szükség. A meglévő adatbázisok alapján is ’tudja’, és el is árulja a kezelőjének a helyszínen a lopott járműveket felismerő rendszer az üzemben tartó lakhelyét. Tehát a rendőr vagy a közterület-felügyelő a táblacserével nagyjából egy mozdulatot spórolna meg.
Várható hátrányok
Személyes adatok védelme
A területi azonosíthatóságnak nem csak előnye nincs, de korlátozza a tulajdonos személyes adatok védelméhez fűződő jogát is. Nem biztos, hogy mindenki örül annak, ha érkezéskor látszik róla: messziről jött ember. Az se lenne meglepő, ha egy Ferencváros-Debrecen meccs idején a debreceni autósok a korábbinál messzebb állnának meg a Fradi-stadiontól.
Adminisztrációs terhek az átálláskor
Az egyszeri rendszámtáblacserére kivetett illeték borzasztó költséges különadó. Egyrészt más kisadókhoz hasonlóan az adó mértékével azonos nagyságrendű adminisztrációs terhet generál (rendszámtábla átszerelése, az igénylés kitöltése, és az egész üggyel összefüggő bosszankodás), sértve ezzel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át. Másrészt az adóbevételt csökkenti mindazon látszat-tevékenység (jelenesetben a rendszámok cseréjének költsége), amelyet csak azért végeznek el, hogy legyen, ami indokolja a bevételt.
A javaslat borzasztóan hasonlít ahhoz a lehúzáshoz, amikor egy cég meg nem rendelt, és csak látszólag létező szolgáltatás ellenértékeként, rögtön a számla postázásával veszi fel ügyfeleivel a kapcsolatot. Még akkor is mindenki jobban járna, ha a rendszámtáblacseréért illetéket kellene fizetni, de a rendszámtáblát nem cserélnék ki.
Adminisztrációs terhek ezentúl mindig
A területi azonosíthatóság nem egyszeri adminisztrációs teher. A tulajdonos lakhelyének megváltozásakor és a gépjármű átruházásakor is újabb sokezres illeték és többórás adminisztráció lecserélni a rendszámot. Az adatváltozást be kell jelenteni a biztosítónál, le kell cserélni a forgalmi engedélyt is, stb…
Nagyon úgy tűnik, hogy komolyan vehető érvek nem állnak a javaslat mellett: sem az állam, sem a járművek fenntartói nem járnának jól vele, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig még jóindulattal is a csökkenthető luxuskiadások körébe tartozna erre egy fillért is költeni. Sok jel mutat tehát arra, hogy az elképzelés megvalósul.
Update1: Az NFM most közölte, nem lesz egyszeri rendszámcsere, felmenő rendszerben lesz átállás. Ezzel ugyan a várható minimális előnyök is csak sok-sok év múlva jelentkezhetnek, de legalább az egyszeri adminisztrációs terheket megússzuk.
Update2: Számos újabb érv az NFM-től a csere mellett:
„A rendszámtábla-felismerő rendszerek hatékonyabb működéséhez vezet. Ennek egyebek mellett a szmogriadóval és a kijelölt helyekre való behajtással kapcsolatos szabályozás eredményes betartatásában, a helyi lakosok által díjmentesen igénybe vehető fizetős útszakaszok használatának ellenőrzésében, vagy az bűnözők kiszűrésének megkönnyítésében is szerepe lehet.”
A bűnözők kiszűrését továbbra is hamis érvnek tartjuk, a többinek azonban két körben lehet alapja:
– minden esetben, ahol a rendszámtábla-felismerő rendszer nem automatizált (a rendőr vagy a közterület-fenntartó szeme),
– ha a rendszámtábla-felismerő rendszernek nincs kapcsolata a gépjármű-nyilvántartással.
Ezek várható haszna azonban – és ez már csak egy vélemény – még így is eltörpül a várható költségek mellett, különösen arra tekintettel, hogy mindegyik cél elérésére van már működő, lényegesen olcsóbb mechanizmus.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
