Teremts alkotmánysértő jogkört, ne adj jogorvoslatot, várj 180 napot, aztán indulhat a buli!
Vegyünk egy kirívóan és mindenki szerint alaptörvény-ellenes, alapjogot sértő intézkedést. Mondjuk a példa kedvéért azt, hogy Pirosfalva önkormányzata önkormányzati rendeletben megtiltja a vele szomszédos Zöldes minden lakójának, hogy Pirosfalva területére belépjenek, kutyás faluőrök járőröznek a határban, és sorompót állítanak fel a bekötőúton, ahol ellenőrzik a lakcímkártyákat. Bár a főszabály az, hogy elsősorban a rendes bíróságoknál kell az érintetteknek próbálkozni, de azok itt (minthogy nincs az ügyben hatáskörük) elzavarnák a zöldesieket.
Azt gondolhatnánk, hogy erre azért biztosan van válasza az alkotmányos rendszernek, és van is: ha az elkerülő földutakra kényszerített zöldesieknek nincs is bírósági jogorvoslati lehetőségük, az Alkotmánybíróság előtt ezt a rendeletet mégis megtámadhatják alkotmányjogi panasszal, mivel az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül is bekövetkezett esetükben a jogsérelem. Erre azonban – és innen válik érdekessé a történet – csak az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül van lehetőség. A határidő célja az, hogy ez a lehetőség kivételes maradjon (egyben ne okozzon túl nagy ügyterhet a polgárok utólagos normakontroll-kérelmeitől megszabadult Alkotmánybíróságon): ha a zöldesiek fél éven át nem nyújtanak be panaszt, akkor magukra vessenek.
Itt viszont van az alkotmánybírósági törvény rendszerében egy biztonsági rés. Ha ugyanis a furfangos pirosfalvi jegyző tanácsára az önkormányzati rendelet nem a belépési tilalmat rendeli el, hanem például arra ad lehetőséget a polgármesternek, hogy szükség esetén bármely település lakóit kitiltsa Pirosfalváról, akkor ezt a rendeletet nem lehet rögtön megtámadni az AB előtt, hiszen az önmagában senkinek nem okoz jogsérelmet. Ha aztán a pirosfalvi polgármester féléves gondolkodás után, éppen a 180 napos határidő lejárta után dönt úgy, hogy a zöldesieknek kívül tágasabb, akkor bizony ők nem nagyon tehetnek semmit jogaik védelmében. A 180 napos határidő ugyanis lejárt, így hiába az utóbb bekövetkezett jogsérelem, alkotmányjogi panaszt emiatt már nem tudnak tenni, bírósági jogorvoslati lehetőségük viszont továbbra sincs, így később (számukra kedvezőtlen bírósági döntést támadva) sem keveredhetnek el az Alkotmánybíróságra. Ugyanezt a hatást érheti el Pirosfalva amúgy akkor is, ha hatálybalépteti a Zöldes-ellenes eredeti rendeletet, de ad hozzá egy 181 napos átmeneti időszakot vagy egyszerűen csak a határidő letelte után kezdi el kirakni az ellenőrző pontokat: a közvetlen érintettek ezekben az esetekben is csak a határidő letelte után kerülnek majd elő, ami meg már ugye késő lesz.
Nem kell atomfizikusnak, de még jogtudósnak sem lenni ahhoz, hogy belássuk: az lett volna a helyes tehát, ha ilyen esetben a határidő nem a hatálybalépéstől, hanem a hatályosulástól, a jogsérelem bekövetkezésétől számítódna. Ilyen következetlenségeket ugyan eddig az Alkotmánybíróság saját hatáskörét értelmezve régebben rosszabb napjain is be tudott foltozni, de – változnak az idők – ezt egy hétfői AB határozat éppen hogy elismeri és szélesre nyitja. (Az igen tanulságos döntés összefoglalója itt érhető el.) Ha az AB elmúlt évtizedeinek legfontosabb döntéseit nézzük, akkor sem kell sokáig gondolkodnunk olyan ügyön, ami azonos tényállás mellett ma indítványozó nélkül maradna: például ha ma újra bevezetné az országgyűlési frakcióalakítás 15 fős minimumát az Országgyűlés, akkor amiatt emellett az AB-gyakorlat mellett a 2014-es választások után az érintettek már nem tudnának alkotmányjogi panasszal élni. [Az utólagos normakontroll ugyan persze itt és a példákban is lehetőség, de az egyrészt nem az érintetten, hanem az ombudsmanon, a képviselők egynegyedén vagy a Kormányon mint lehetséges kezdeményezőkön múlik (tehát például a legutóbbi példában az szinte kizárt), másrészt főszabály szerint az érintett jogsérelmét nem orvosolja.]
Különösen fájó, hogy mindössze egyetlen alkotmánybíró – Stumpf István – gondolta azt, hogy ez így vállalhatatlan. Ez ugyan a helyzeten nem javít, de szerintünk is az.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
