A feles alkotmányozás másnapján, avagy a káosz forgatókönyve
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
Újabb buta adó: a kerületi önkormányzatok is odatolhatnak egy perselyt a vécésnéniké mellé a kocsmákban.
Árvízhelyzetben is pörög az ötletszerű törvényalkotás: most éppen a világörökségi területekre (azaz valójában Budapest belvárosára) megalkotott korábbi éjszakai kocsmaszabályozáson csavarhat még egyet az Országgyűlés a jövő héttel induló rendkívüli ülésszakban. Az új, szigorúbb szabályokról szóló törvényjavaslatot Rogán Antal frakcióvezető-belvárosi polgármester és társai tegnap nyújtották be, azt várhatóan június 24-én fogadja el az Országgyűlés, de július 1-jén már hatályba is lép. Ezt a nagy sietséget, a felkészülésre hagyott nevetségesen rövid időt csak az indokolhatná, hogy valami nagyon jó ötlet jutott hirtelen a képviselők eszébe.
Sajnos azonban nem ez a helyzet. Az még hagyján ugyanis, hogy a javaslat – a közigazgatási eljárási jog rendszerét némileg megtaposva – önállóan visszavonhatóvá teszi a rendőrség szakhatósági engedélyét az üzletnyitáshoz, hiszen a szándék nyilvánvalóan már az előző próbálkozásra is az volt, hogy a rendőrség bárhol megtilthassa az éjszakai nyitva tartást, csak a hasonlóan átgondoltan megírt előző szöveg ezt csak az üzletnyitáskor tette lehetővé. Szintén formabontó megoldás, hogy a javaslat egy definíció + felhatalmazó rendelkezés kombóval dobja be a lovak, helyesebben az önkormányzatok közzé annak meghatározását, hogy a kocsmában/kocsma előtt elkövetett jogsértések ellenőrzése hogyan történik. mert ez amúgy bizony rendészet, aminek szokás mindenféle törvényi garanciát is hegeszteni, még mielőtt megalakul a Belvárosi Partyőrség.
A kereskedelmi törvény mostani novellája azonban alighanem az éjszakai nyitva tartással összefüggő többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díj mint új közteher miatt lesz emlékezetes a szabályozás címzettjeinek. Az iparűzési adó alapjának 0,5 %-ában is maximált. legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap összegű díj (a /fő amúgy nem a pincérek, hanem a vendégek száma, méghozzá nem a látogatószám, hanem a befogadóképesség) felhasználása kifejezetten a köztisztaságnak és a közbiztonságnak az éjszakai szórakozóhelyekkel összefüggő fenntartásához kapcsolódik, ezért elsőre igazságosnak is gondolhatjuk. Ettől azonban még nem lesz gazdaságos a beszedése, a nyilvántartása és az elköltése. A díjbeszedéssel járó adminisztráció biztosan összevethető lesz a bevétellel, a beszedés negyedévenkénti, úgyhogy még időben is szerencsésen elválik az iparűzési adótól.
Az eredmény így egy igen magas adminisztratív költséggel rendelkező, ám komoly bevétellel nem járó megoldása lesz annak a problémának, hogy a kerületeknek költségeket jelentenek az éjszakai szórakozóhelyek, ami akkor is fáj nekik, ha egyébként jelentős bevételt is hoznak. A díj ráadásul egységes, és nincs tekintettel arra, hogy a fenntartó maga mit tesz a lakók panaszainak, a jogsértéseknek és a köztisztasági problémának a kiküszöbölésére, pedig így talán még értelme is lehetne az egésznek.
Bár ez a nyilvános vécéknél amúgy bevált megoldás, mi mégsem látjuk ésszerűnek, hogy az önkormányzatok üzletfelügyeleti jogkörének finanszírozása a vendégek húszasainak csilingelésén alapuljon.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...