Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt foglalkoztunk utoljára a nem politikai közszereplők tűrési kötelezettségével. Érdekes módon akkor is a 444.hu állt vitában a miniszterelnök egyik gyermekével arról, hogy közölhető-e anyag róla a beleegyezése nélkül. Ha megoldandó jogesetként tekintünk rá, akkor a Balaton Sound VIP-ben felvett videó ügyénél Orbán Gáspár vb-döntős képei és az azokról szóló cikkek jóval könnyebb esetnek tűnnek. Orbán Gáspár megoldása azonban ennek ellenére nem sikerült túl kidolgozottra. Igaz, a 444.hu válaszát se tennénk kötelezővé egyelőre a jogi karokon.
A nagy hírügynökségek fotóanyagában – a díszpáholy összetételére és a német-argentin döntőt kísérő nem csekély médiafigyelemre tekintettel – elsikkadni nem tudó, a miniszterelnököt fiával bemutató képekből a sajtó hosszan szemlézett. A 444.hu-t feltehetően emiatt a cikk miatt érhette az érintett kitüntető figyelme. Az ezt követő, rendkívül szórakoztató levélváltásban Orbán Gáspár – valamiért magyar állampolgári minőségében – azt kéri, hogy ne közöljenek vele foglalkozó cikket addig, amíg közszereplővé nem válik „vagy ráutaló magatartást nem tanúsít”, ugyanis nincs olyan szerepköre, tisztsége, feladata, ami megalapozná, hogy cikket lehessen róla közölni. A 444.hu válasza ezzel szemben azt állítja, hogy Orbán Gáspár „egyike a két legközszereplőbb magyar állampolgárnak”, mert a Maracana díszpáholyában közel egymilliárdan láthatták a VIP-vendégek között.
A közszereplő fogalmáról, sokadszorra
Mindenekelőtt nézzük, mit mond a tételes jog: ez könnyű lesz, mert szinte semmi konkrétat.
Azt, hogy természetes személyekről mit lehet írni, még leginkább a Polgári Törvénykönyv szabályozza (annyiban mindenképpen, hogy a jogsértésen alapuló igények polgári jogiak lesznek), de természetesen az is csak úgy, hogy kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat, köztük a jóhírnévhez való jogot, a magánélethez való jogot és a képmáshoz való jogot tiszteletben kell tartani. Ehhez képest kivételt jelentő szabály – évtizedes alkotmánybírósági gyakorlat alapján, illetve konkrét szövegezésében egy tavaszi, alább még előkerülő AB-döntésnek köszönhetően –, hogy „[a] közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”. Van továbbá egy olyan szabály, miszerint kép- és hangfelvételnél „nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén”.
Ennyi tehát, a kivételi kör kulcsa Orbán Gáspár esetében az ebben a törvényben nem definiált „közéleti szereplő”, illetve a „nyilvános közéleti szereplés” fogalma. Azaz ha ezek valamelyikébe beletartozik ő, illetve az, amit magyar idő szerint vasárnap este csinált, akkor minden alapot nélkülöz a felszólítás. Ha nem, akkor ez csak közismert személytől igen szokatlan, de akceptálandó kérés.
Az azonban, hogy a Polgári Törvénykönyvnek a részletkérdéseket előszeretettel a bírósági gyakorlatra hagyó kodifikátorai nem definiálták a közéleti szereplőt és a nyilvános közéleti szereplést, természetesen nem jelenti azt, hogy ne tudnánk viszonylag biztosan, hogy ezek mit jelentenek.
A magyar alkotmánybírósági gyakorlat – legutóbb éppen az Orbán Gáspár ügyében is alkalmazható Ptk. szabály egy részét megsemmisítő 7/2014. (III. 7.) AB határozat – és a strasbourgi gyakorlat is egyértelmű abban, hogy nem kizárólag a politikusokról szóló és a kifejezetten pártpolitikai tartalmú vitákban érvényesül az érintettek szélesebb tűrési kötelezettsége. 1992-ben a Thorgeirson kontra Izland ügyben egy rendőrségi brutalitással kapcsolatos ügyben a rendőrökre vonatkozó újságírói kijelentések kapcsán tette egyértelművé az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a pártpolitikai viták és a közösséget érintő egyéb kérdések megvitatásának szabadsága között a szabad véleménynyilvánítás szempontjából nincs érdemi különbség. A Bladet Tromsø és Stensaas kontra Norvégia ügyben hozott 1999-es – szintén egy rágalmazás miatt elítélt újságíró ügyében hozott, ezúttal jogellenes módszereket alkalmazó fókavadászokat érintő – döntés pedig azt tette egyértelművé, hogy a közügyek vitatása nem csak akkor védett, ha a vitatott megszólalás politikusokra vagy hivatalos személyekre vonatkozik, hanem akkor is, ha az adott közérdekű kérdés magánszemélyeket (is) érint. Ekkor viszont természetesen a magánszemélyek tűrésküszöbének is emelkednie kell.
A Polgári Törvénykönyv közszereplős szabályait alkotmányos tartalmuk és AB-értelmezésük szerint tehát úgy kell értenünk, mint amelyek a közéleti vitához kapcsolódó személyiségi jogi kérdéseket általában is rendbe rakják. Ennek megfelelően tehát nem arról van szó, hogy csak a politikai közszereplőket vagy – még szűkebb, a levél megfogalmazás alapján Orbán Gáspár által valószínűleg követett értelmezéssel – a közhatalmat gyakorlókat érintő megszólalások tartoznának ide. Ugyanakkor – a 444.hu állításával szemben – természetesen nem mindenki közszereplő, akit amúgy valahol sokan láttak, ekkora erővel egy jogellenesen közzétett, pillanatok alatt milliós nézetséget szerzett youtube-os videó összes szereplője is automatikusan közszereplővé válna.
Attól függ, hogy miről van szó
Önmagában, konkrét ügyektől függetlenül nincs tehát értelme azon vitatkozni, hogy Orbán Gáspár közszereplő-e. Ezzel szemben azért elég jól be lehet és be is kell lőni, hogy mi megvitatandó közügy vele kapcsolatban és mi a sajtóra és a széles nyilvánosságra egyáltalán nem tartozó magánügy. Az igaz, hogy ő nem politikai közszereplő (még ha előszeretettel is oszt meg politikai véleményeket a nagy nyilvánossággal közösségi hálózaton), de aligha igaz, hogy egyáltalán ne lenne közszereplői minősége.
Egyrészt a labdarúgással összefüggésben természetesen vannak nyilvános médiaszereplései, és aligha írja meg a Nemzeti Sportnak, hogy ha gólpasszt adna, akkor azt ne közöljék mindaddig, amíg ráutaló magatartást nem tanúsít a közszereplővé válásra. Ezért aztán amit labdarúgóként tesz vagy nem tesz, az bizony közéleti vita tárgya a hozzá való magasabb tűrési kötelezettséggel.
Emellett nyilvánvaló, hogy Orbán Gáspárnak a miniszterelnök közeli hozzátartozójaként is van nem politikai közszereplőként egy másik, szintén csak egy szűk, de fontos szeletre vonatkozóan tűrési kötelezettsége, már csak azért is, mert a miniszterelnök többi családtagjához hasonlóan ő is vállal médiaszerepléseket ebben a minőségében. Egy politikus rokona persze nem minden vonatkozásban minősül közszereplőnek, de ha a politikus szociális bérlakást, esetleg trafikot utaltat ki neki, vagy mondjuk a politikus nagyértékű ingatlanokat vesz neki, akkor ezek az ügyek az ő érintettségével együtt is megvitathatóak, hiszen enélkül a politikust lehetetlen lenne ellenőrizni.
Azonban a legegyértelműbben nem is a foci vagy a vérségi kapcsolat vonalán kezelhető a VIP-páholyos sajtócikkek alkotmányos védhetőségének kérdése. Ott van ugyanis az ügyben a nehezen vitatható közügy, hogy az mindenképpen mindannyiunkra tartozik: ország miniszterelnöke által e minőségében, más állam- és kormányfők mellé a FIFÁ-tól kapott tiszteletjegyek egyikét ki használja fel. A belépő mellett a szállást és a helyszíni közlekedést is a rendező fizette, azaz egy magánszervezettől hivatali minőségében kapott komoly értékű és még nagyobb presztizsű juttatást a magyar miniszterelnök. Így az, hogy ki ült a vb-döntőn Orbán Viktor mellett, akkor is a közügyek megvitatása körébe tartozna, az ott ülő személy pedig ebben a vonatkozásban akkor is közéleti szereplőnek minősülne, hogyha amúgy a 13+1 találatos totószelvények beküldői közül választotta volna ki a Szerencsejáték Zrt, és senki még a nevét se hallotta volna eddig.
Ahhoz meg, hogy ez nyilvános közszereplés volt-e, illetve a felvételek bárki általi felhasználásához hozzájárultak-e az érintettek, elég csak a FIFA honlapján megkeresni a meccsjegyekhez tartozó általános szerződési feltételek 5.1. pontját, aminek a legszebb mondatát csak angolul merjük illusztrációként csatolni, annyira gonoszan mindenre felkészült szöveg. Mindenesetre alkalmazandó jogtól és a jövőbeli technikai fejlődéstől függetlenül minden néző visszavonhatatlanul hozzájárult a róla készült felvételek bárki olyan általi felhasználására, akinek azt a FIFA megengedte. Az meg elég furán venné ki magát, ha a jogszerűen közzétehető képen az önkéntesen vállalt médiaszereplései alapján egyértelműen felismerhető érintettről azért nem lehetne egy sort sem leírni, mert ő azt nem szeretné.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
