A csütörtökön benyújtott Lex SZDSZ-hitel nemcsak, hogy rendben van, hanem kifejezetten alkotmányellenes helyzetet kezel azzal, hogy a pártoknak adott fejlesztési banki hitelekre vonatkozó adatokat kivonja a banktitok köréből. Ám ha ez az irány a törvényjavaslatot jegyző kancelláriaminiszter szerint helyes (szerintünk persze nagyon is az), akkor ebből szükségszerűen következnie kellene, hogy a munka ennél is fontosabb kérdésekkel folytatódik a pártok gazdálkodásának és az MFB működésének nyilvánossága esetében is.

Ma a közpénzből működő, az állam fejlesztési céljait banki finanszírozási megoldásokkal támogató Magyar Fejlesztési Bank egyes ügyleteiből csak az ügyfél személye és az ügylet összege nyilvános, minden más adat törvény alapján banktitoknak minősül. Ez természetesen a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége szempontjából nagyon nincs rendben, így az ezt előíró törvényi rendelkezést a Budai Hengermalom szerződésének ügyében – miután az adatpert jogerősen elvesztettük – alkotmányjogi panasszal támadtuk meg, és az Alkotmánybíróság döntését várjuk az ügyben.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Érdekes játéka a sorsnak, hogy a velünk a közérdekű adatokkal kapcsolatban oly sok kérdésben másként gondolkodó Lázár János – nyilván nem annyira az elvi tisztaság, hanem inkább egy jól kommunikálható, mindenféle kitiltásokhoz és adókérdésekhez nem kötődő téma után kutatva  – ugyanabba a törvényi rendelkezésbe akadt bele, mint mi, csak neki ugye nem kell olyan sokat várni arra, hogy változtasson rajta. Az előzmények alapján valószínűleg elsősorban a volt SZDSZ ingatlanainak megvásárlásához felvett MFB-hitel dokumentációjának nyilvánosságra hozására vonatkozó célt ugyanakkor természetesen nem az MFB működésének egészét nyilvánosabbá tevő megoldással kezeli a kormány, hanem azzal, hogy

„az arra jogosult pártoknak a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok vásárlásához szükséges, külön törvényben szabályozott pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződések, biztosítéki szerződések, továbbá a kapcsolódó végrehajtási eljárás iratai”

lesznek csak kivételek a banktitok alól.

Ebből – a törvényjavaslat támogatása mellett, hiszen a jó irányba tett lépés önmagában is üdvözlendő – három kérdés következik:

1. Ha már egy viszonylag szűk adatkört kivesznek a banktitok alól, ráadásul kifejezetten a közügyek átláthatóságának biztosítása érdekében, ahogy az indokolás is írja, akkor nem lenne egyszerűbb akkor már ezeknek az iratoknak a közzétételét is elrendelni? Biztosan színvonalas lesz a témában a Magyar Nemzet vagy a Heti Válasz cikke is, de csak jobb volna akkor már az egyedi adatkéréseket megspórolni az ügyben. Ha esetleg felmerülne, hogy hátha nem kéri ki senki ezeket az adatokat, akkor arra az esetre – a döntést elősegítendő – előre jelezzük, hogy a törvény hatálybalépésének napján benyújtjuk az adatkéréseket a törvénymódosítással érintett összes szerződésre.

2. Ha a pártok esetében az ügylet gazdasági tartalmának és végrehatásának megítésléséhez szükséges adatok nyilvánosak lehetnek, akkor a többi támogatotté miért nem? Mennyivel lenne kevésbé szükséges a közügyek nyilvánosságához a Közgép 34 milliárdos MFB-hitelével kapcsolatos részletek ismerete, mint az SZDSZ 367 milliós hiteléé?

3. Ha ebben az egy – kizárólag egy megszűnt támogatási konstrukció múltbéli ügyeire vonatkozó – kérdésben elismeri a jogalkotó, hogy a pártok közpénzzel való gazdálkodását még annál is magasabb szintű nyilvánossággal kell folytatni, mint mindenki másét, akkor számíthatunk-e esetleg arra, hogy végre születik majd valamikor egy komolyan vehető pártfinanszírozási törvény? Minden adott hozzá, hiszen a kormánypártok pénzügyi helyzete konszolidált, ellenfeleiké pedig nem, így ha most jönnének szigorúbb nyilvábossági szabályok, akkor az – az amúgy rendre az elvek elébe helyezett – rövidtávú hatalmi céljaiknak is megfelelne. Vagy marad inkább az a helyzet, hogy még az államtól kapott és közvetlenül a választók meggyőzésére fordított kampánypénzek elszámolásáért is perelnünk kell az államkincstárat, maguk a pártok pedig – élen a Fidesszel és a KDNP-vel – nem válaszolnak az általuk felhasznált közpénzt érintő adatkérésekre, mivel nem tartoznak az Infotv. hatálya alá.