![Phineasandferb13 7088[1]](https://igyirnankmi.atlatszo.hu/wp-content/uploads/sites/7/2015/09/Phineasandferb13_70881.png)
Az Alaptörvénynek nem csak a menekültügyi rendelkezései omlottak össze tegnap, hanem a népszavazásról és feltehetőleg a pozitív diszkriminációról szólók is. Amíg mindenki Röszkét figyelte, addig az Alkotmánybíróságon is valami egészen elképesztő dolog történt.
Jóval a július elején megkezdett aláírásgyűjtés félideje után, tegnap jutott el oda a negyven év szolgálati idővel történő nyugdíjazásnak a férfiakra való kiterjesztéséről szóló népszavazási kezdeményezés története, hogy a kormánypártok hatástalanítani tudták azt. De hogyan!
Bodnár Józsefnek a Nemzeti Választási Bizottság által elutasított kezdeményezését a Kúria egyértelműnek és a költségvetési tárgykörre vonatkozó tilalommal is összeegyeztethetőnek találta, így az „egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?” kérdésre megindult az aláírásgyűjtés. Méghozzá úgy, hogy a kezdeményezést a szakszervezetek mellett a Jobbik és az MSZP is támogatta, úgyhogy nem nagyon volt kérdéses, hogy összejönne-e elég aláírás. Az már egy másik történet, hogy mi értelme ilyen kérdésekben a népet szavaztatni, de a 2008-as – szintén vitatható alkotmánybírósági teljesítménnyel kitűzött – „szociális népszavazást” kezdeményező pártok oldaláról a költségvetési felelősségre vonatkozó érvek még ennyi év után is nagyon furcsán csengtek.
Kiemelt fontosságú volt tehát a kormánypártoknak, hogy mindent megtegyenek a népszavazás elkerülése érdekében. Így be is nyújtottak az Alkotmánybírósághoz Dessewffy Alice ügyvédnő által jegyezve, anonimitásba burkolózó nőszervezetek és magánszemélyek képviseletében egy terjedelmes alkotmányjogi panaszt. Érdekes részlet, hogy a panasz beadását nem siették el az indítványozók, azaz nekik jóval több idejük volt, mint később az alkotmánybíráknak: a június 30-as kúriai döntéshez képest augusztus 27-én érkezett az indítvány a Kúriára, és szeptember 4-én az AB-re, ahol viszont legott el is rendelték a soron kívüli tárgyalást.
A panasz meglehetősen formabontó tartalmi és eljárási részében is, de nem volt mit tenni, hiszen legalább három kérdésben kellett korábbi álláspontjának felülvizsgálatára rábírni az Alkotmánybíróságot. Az AB ugyanis eddig, mivel jórészt a Kúria által elkaszált kezdeményezések felélesztése érdekében fordultak hozzá, következetesen azt képviselte, hogy a Kúria munkáját nem veszi el, így a népszavazásból kizárt tárgykörök mikénti értelmezését – alapjogi sérelem állítása nélkül – önmagában nem lehet vitatni az Alkotmánybíróság előtt. Másrészt a kínban fogant érvelés, miszerint az indítványt benyújtó hölgyek és nőjogi szervezetek alapjogai azáltal sérülnének, hogy az eredményes népszavazás esetén majd a pénzszűke miatt muszáj lesz a nők nyugdíjkorhatárát emelni, nyugdíját csökkenteni, eleve teljes fordulatot jelent a korábbi AB-gyakorlathoz képest, hiszen sokszoros feltételezésen alapuló „érintettséget” eddig nem fogadott el a testület. Végül a hab a tortán az, hogy a megsértett alapjog vélhetően a nők esélyegyenlőségének biztosítása lenne, amelyről eddig – alkotmánybírósági határozatok tucatjai és az Alaptörvény egyértelmű szövegezése alapján – mindenki azt gondolta, hogy nem alapjog, hanem csak egy államcél.
Ezek után született meg tegnap a döntés. Amely nem is döntés, hanem egy közlemény. Ez van benne:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a 2015. szeptember 15-én elfogadott határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes.
A Kúria támadott végzésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. számú határozatát, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését. Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése.
Több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság ma elfogadott határozatában megállapította, hogy a Kúria végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. A határozat aláírására, valamint hivatalos közzétételére, a részletes indokolással, az esetleges különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal együtt, a jövő héten kerül sor. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Alkotmánybíróság indokoltnak tartotta határozatának és indokolásának hivatalos közzététele előtt is tájékoztatást adni döntéséről.
Bejelentett tehát a testület egy döntést. Amihez egy sor indokolás nincs, annyi sem, hogy melyik alaptörvényi rendelkezést sértette meg a sok közül a Kúria. Majd jövő héten megtudjuk. Addig persze semmi jogereje nincsen a testület döntésének: tovább gyűjthetőek az aláírások, ad absurdum le is lenne adható a kétszázezer aláírás. Olyan ez, mint ha egy büntetőbíró előre megüzenné a vádlottnak, hogy bűnös, de ezt hivatalosan csak jövő héten hirdeti ki és indokolja. Kafka még akkor is megnyalná mind a tíz ujját, ha a testület célja csak annyi lett volna, hogy a kormánypárti lojalitású bírák szivárogtatását meggátolja.
Megértünk mi mindent: ezek a népszavazási ügyek a leggázosabbak politikai nyomás szempontjából, hiszen közvetlenül kell egy politikai vitát eldönteni. Azt is sejtjük, hogy itt nem volt ugrálás a kormányhoz lojális bírák számára, bármekkora abszurditásokat kell is beírni a határozatba (előre félünk), megteszik. Az már kicsit nehezebben emészthető meg, hogy ezzel a fordulattal lényegében teljesen felszántja a testület az eddigi népszavazási gyakorlatát, úgyhogy ha majd egy joghallgató megkérdezi, hogy milyen szempontokat követ az AB, akkor nyugodtan lehet neki mondani, hogy nincsenek ilyenek, úgy dönt, ahogy az adott helyzetben célszerűnek látszik. Na, de meghozni és bejelenteni egy döntést indokolás nélkül, utána meg visszamenni őrködni az alkotmányosság felett?
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
