Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Az Alkotmánybíróság sorsa az alkotmányozás kulcskérdése

Az Alkotmánybíróság hatásköre az elmúlt fél évben rég nem látott közjogi vitát generált a politikai közvéleményben, és minden bizonnyal az alkotmányozás egyik kulcskérdése is az lesz, miként változik meg a testület közjogi szerepe.

Szögezzük le: az AB soha nem befolyásolta érdemben egy-egy kormány költségvetési mozgásterét. Bár a kollektív emlékezet a Bokros-csomag kapcsán másként emlékszik, az akkori döntések forintosítva a kormányzati intézkedéseknek csak mintegy tíz százalékát érintették. A Gyurcsány-kormány idején aktivistább lett ugyan a testület az adójogi kérdésekben, a házipénztár-adó vagy a minimumadó megsemmisítése sem befolyásolta igazán a költségvetés helyzetét. Ugyanez a helyzet az ingatlanadót elkaszáló, egyébként szakmailag bőven bírálható határozattal is. Nem is beszélve a néhány milliárd forintos bevételkieséssel járó, a 98%-os különadóról szóló döntésről. Amikor tehát a költségvetést féltik a kormánypártok az AB döntéseitől, árnyakkal viaskodnak csupán. Mindez nem jelenti azt, hogy az alkotmányozás során ne lehetne változtatni a közteherfizetés szabályain annak érdekében, hogy a törvényalkotó mozgástere szélesebb legyen. Ezt azonban nem hatásköri kérdésként, hanem az idevágó tartalmi rendelkezéseknél kell megtenni (az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a közteherviselés szabályainál mi magunk is teszünk ilyen javaslatot). Ennek megfelelően az alkotmányszövegünk visszaállítja az Alkotmánybíróság hatáskörének teljességét, vagyis minden jogszabály alkotmányosságáról végső soron az AB jogosult dönteni, amely döntést az Országgyűlés mint törvényhozó sem bírálhatja felül.

A testület működésével kapcsolatban ugyanakkor az elmúlt húsz év tapasztalataiból következnek változtatási javaslatok. Elképesztő munkateher van az alkotmánybírákon, ami sok esetben jelentéktelen ügyek hosszas megvitatására kényszeríti a testületet, miközben a fontos, nagy kérdések akár éveket várnak az eldöntésükre. Az alkotmánytervezet ezért ésszerűsíti az indítványozásra jogosultak körét. A jogsérelmet szenvedett személyek és szervezetek természetesen változatlanul fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, sőt, nem pusztán alkotmánysértő jogszabály, hanem annak alkotmánysértő alkalmazása miatt is. A javaslatunk szerint konkrét érintettség nélkül ugyanakkor csak országgyűlési képviselők, az ombudsmanok és a Legfelsőbb Bíróság elnöke indítványozhatja egy jogszabály megsemmisítését. Ha egy alkotmányossági kérdés nem éri el azt az ingerküszöböt, hogy legalább egy parlamenti képviselő indítványozza az eljárást, akkor elegendő, ha a jogsérelem felmerülésekor, az azt elszenvedő fél teheti ezt meg.

Szintén az Alkotmánybíróság tehermentesítését szolgálja, hogy első körben az önkormányzati rendeltek alkotmányossági felülvizsgálata a közigazgatási bíróság hatáskörébe kerül. Alkotmányjogi panaszként a jogsérelmet szenvedett fél a rendes bírósági eljárás után, ha a jogsérelem szerinte még mindig fennáll, eljuttathatja az ügyet az AB elé, de valószínűleg a legtöbb esetben már a közigazgatási bíróság (az AB-nál lényegesen gyorsabban) orvosolni tudja a jogsérelmet. A magunk részéről nem értünk egyet az előzetes normakontroll körének bővítésével. Ha a köztársasági elnök mellett a parlamenti ellenzék is megkapja az indítványozás jogát, az a kormányzati hatékonyságot nagyon negatívan befolyásolja: egy feszültebb parlamenti légkörben az ellenzék vélhetően szinte minden elfogadott törvényt megtámadna az AB előtt, ami az eljárás időigénye miatt akár kormányozhatatlanná is tenné az országot.

Változtatást javaslunk az alkotmánybírák kiválasztásában. A kizárólag a parlament általi választás az elmúlt években diszfunkcionálisan működött, sokszor nem tudtak megegyezni a pártok a jelöltek személyében, máskor meg az a logika érvényesült, hogy a másik politikai oldal legszürkébb jelöltjét kell bejuttatni az AB-re. Ezért számított jelentős közjogi eseménynek, ha egy-egy karakteresebb véleménnyel rendelkező alkotmánybíró sikerrel vette a megválasztás akadályát. Szerintünk ott lehet a helye a testületben Pokol Bélának, de Majtényi Lászlónak is, mivel az AB akkor tud jó döntéseket hozni, ha nagyon különböző világnézetű és jogfelfogású, de brilliáns gondolkodású emberek ítélkeznek. Az alkotmányszöveg a tagok többségét változatlanul a parlamenti kétharmaddal választatná meg, de három alkotmánybíró kinevezésére a köztársasági elnök, két bíró kinevezésére pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke kapna hatáskört. A cél világos: az Alkotmány élő norma legyen. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy legyen olyan testület, amely tartalmi korlátozások nélkül tudja biztosítani az alaptörvény érvényesülését. Ez a ’89-90-es jogállami forradalom egyik legfontosabb, a választópolgárok által is nagy arányban támogatott öröksége. Amit az alkotmányozás során mindenképpen meg kell őriznünk.

Az új Alkotmány és az alapjogok védelmét szolgáló intézményrendszert három fejezetben, de egyben tesszük közzé:
Az Alkotmánybíróság, A bírói szervezet, Az országgyűlési biztosok kommentálható változatban és PDF-ben

 

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás