A feles alkotmányozás másnapján, avagy a káosz forgatókönyve
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
Úgy tűnik máris megszületett a válasz arra, hogy ez a ciklus hozhat-e átgondoltabb, előkészítettebb törvényalkotást: Kövér László házelnök ezt a meccset már a kezdőrúgás pillanatában elvesztette. Rogán Antal házszabályi lazítópakkjában szerintünk a levezető elnök szavazati jogánál a Házszabálytól eltérés megkönnyítése jóval fontosabb.
Amikor benyújtásakor az eljárás ésszerű átalakítása, a felesleges adminisztráció csökkentése és a törvényalkotási szakmai garanciák kiterjesztése miatt dicsértük az előző ciklus végén elfogadott új Házszabályt, örülve annak, hogy „az egynapos törvényalkotás gyakorlatába lassan beleszerető kormányzás mellett a cikluszáráshoz igazodva megnyílt egy kegyelmi pillanat a törvényalkotás ésszerű mederbe terelése előtt”, akkor persze nem ittunk előre a medve bőrére. Számítottunk olyan, későbbi módosításokra, amelyek „az eljárásban akkora lukat ütnek, amin bármely fontos ügy átfér, így aztán mindegy is lesz, hogy mi a főszabály, ha úgyse aszerint jár el a Ház”.
Az elnöki szavazatos játék még hagyján
Hát, nem kellett sokáig várnunk arra, hogy egyértelművé váljon: a statáriális törvényalkotást láthatóan tényleg megelégelő Kövér László és a Fidesz-frakció azonnali ügymegoldói közül kinek az akarata érvényesül majd. A kiszámíthatóságot már jó ideje hiányoló, de azt mindig csak a jövőre vonatkozóan ígérő Kövér számára különösen kellemetlen lehet, hogy Rogánék – egyből sürgős eljárást is kérve a javaslatra – még azt a gesztust sem tették meg, hogy legalább kivárják az új Házszabály működésének gyakorlatát a lazításokkal.
Rogán Antal tárgyalás alatt álló házszabály-módosításában a nagy sajtófigyelmet kapott, a levezető elnököt is mindig szavazni engedő módosítás inkább csak nagyon nem elegáns a jelenlegi, egy mandátumon múló kétharmados többség mellett, de érdemi változást nem hoz. Eddig figyelni kellett volna a „nagy kétharmadot” (az összes képviselő kétharmadának szavazatát) igénylő döntéseknél, mindenek előtt az Alaptörvény módosításainál, hogy ne kormánypárti politikus vezesse az ülést, eztán meg ezzel nem lesz gond.
Ennél sokkal fontosabb az, hogy a módosítás egyetlen mozdulattal ledönti azt a garanciát, amely tényleg hatékonyan védte volna az új házszabályi eljárási rendet a gyors megkerülésről. Az új Házszabály ugyanis – indokolása szerint – a frakciók közötti együttműködés esetére szerette volna korlátozni a minden eljárási garancia megkerülésére, így az egynapos törvényalkotásra továbbra is alkalmas Házszabálytól való eltérés intézményét, és ennek érdekében fontos lépést is tett – amit most a módosítás még azelőtt visszacsinál, hogy az érvényesülhetett volna.
Kellett az ellenzék, de ezt elunta a Fidesz
A Házszabálytól eltérés húsz éve ismert intézmény, és hagyományosan a jelenlévő képviselők négyötöde döntött róla a Házbizottság konszenzusos javaslata, ilyen hiányában pedig a házelnök indítványa alapján. Tartalmi megkötései nincsenek (csak annyi, hogy alkotmányozásnál, illetve magának a Házszabálynak a módosításakor nem lehet alkalmazni), így aztán ha valami sürgős, akkor egy bevállalós Házszabálytól eltéréssel egy nap alatt eldöntheti az Országgyűlés.
Az elmúlt ciklus elején Lázár János akkori frakcióvezető és képviselői másfél évig bírták cérnával a házbizottsági egyezkedést. Az akkori mandátumarányok alapján a jelenlévők négyötödének biztos megszerzéséhez a Jobbik támogatása szűken, az MSZP bőven elég volt, azaz a két nagyobb ellenzéki pártból elég volt az egyikkel, bár némileg biztosabb volt mindkettőjükkel, vagy egyikükkel és az LMP-vel megpróbálni megegyezni.
Ezt a szakaszt zárta aztán le 2011 decemberében a szép emlékű, az LMP odaláncolós akcióját is kiváltó házszabály-módosítás, amely kivételes sürgős eljárás néven (ülésszakonként hat alkalommal) a gyakorlatban legtipikusabb Házszabálytól eltérésből önálló eljárást csinált, amihez természetesen elég volt a kétharmados többség. A kivételes sürgős eljárást összesen 27 törvénynél, illetve országgyűlési határozatnál alkalmazták, és olyan törvényeket köszönhet neki az ország, mint a tankönyv-előállítás államosítása, a játékgépes piac átalakítása, majd megszüntetése, az Infotv. „visszaélésszerű adatigénylős” módosítása, az agrárkamarai törvény közművezeték-adó bevezetése vagy a Lex bajai videó.
Most a Jobbikkal és a baloldallal is mindenképpen meg kellene egyezni
Amíg van egy ilyen gyorsító sáv, addig szinte mindegy is, hogy milyen garanciákat ismer amúgy a Házszabály. Ennek megfelelően az új Házszabály komolyan vehetőségéhez még akkor is nagyban hozzájárul, hogy megszüntette a kivételesen sürgős eljárást, hogyha hozzátesszük, hogy az egyszerű többséget igénylő döntésekre és ülésszakonként négy alkalomra korlátozva, viszont az összes képviselő felének szavazatával elrendelhetően bevezette a kivételes eljárást. Ez ugyanúgy alkalmas a javaslat benyújtását követő második napon történő törvényhozásra, mint a kivételes sürgős eljárás volt, azonban valamivel több garanciális szabályt hagyott érvényesülni, mint elődje.
Úgy tűnt ugyanis, hogy a félévenként legfeljebb négy kivételes eljárás, illetve a legfeljebb hat – a vitaszakaszok érintetlenül hagyása mellett a határidők és az időközök jelentős lerövidítésével járó – sürgős tárgyalás maradnak a ritka kivételek a megfontolt törvényalkotás alól. Párhuzamosan ugyanis ígéretéhez híven jelentősen megnehezítette az új Házszabály a Házszabálytól eltérést. Az eredeti javaslat azt is kimondta volna, hogy az erről szóló döntést legalább öt ellenzéki képviselőnek támogatnia kell. Ez ugyan az elfogadott szövegből végül elmaradt, de az elfogadáshoz szükséges többség az összes képviselő négyötödére emelkedett, javaslatot pedig csak a Házbizottság tehetett az alkalmazására.
Lényeges szigorítással, a korábbinál is kiterjedtebb konszenzussal, de megmaradt tehát a lehetőség arra, hogy az Országgyűlés bármikor eltérjen a törvényalkotás normális rendjétől. A saját mozgásterének szűkítése ugyan énidegennek tűnhet a kormánytöbbségtől, ám kétségtelen, hogy itt a törvényalkotással kapcsolatos szakmai szempontok és a politikai hatékonysági szempontok közötti kompromisszum született.
Ja, egyezkedni mégse akarunk
A kompromisszum azonban addig élt, amíg a Fidesz-frakció össze nem adogatta a négyötödhöz szükséges mandátumokat. Ugyanis az új, 199 fős Országgyűlésben a 133 Fidesz-KDNP-s szavazat mellé az összes képviselő négyötödének (160) megszerzéséhez nem elég 23 jobbikos, kellene legalább mellé az 5 LMP-s is. Ám még ez is csak 161 lenne, ami a távolmaradásokat is figyelembe véve valójában azt jelenti, hogy az MSZP és/vagy a független képviselők nélkül az új Házszabálytól nem lehetne eltérni, így például semmilyen trükkel nem lehetne egy sarkalatos törvény módosítását napok alatt átverni. Ez tehát valójában szinte a teljes konszenzust, az ellenzék egészének alkupozícióját jelentené.
Ebbe az utcába azonban a Fidesz persze be se akar hajtani, ezért a szabályt úgy módosítja, hogy egyrészt ne kelljen Házbizottsági javaslat az elrendeléshez, másrészt ismét elég legyen a jelenlévő képviselők négyötödének szavazata.
A többség leszállítása a jelenlegi erőviszonyok mellett megspórolhatóvá teszi az átfogó konszenzusra törekvést. A négyötöd megszavazásához így ugyanis már elég lesz az is, ha a 66 ellenzéki képviselőből összesen 33 nincs jelen vagy nem nyom gombot, és nem kell az, hogy mindegyikük meg is szavazza a kezdeményezést. Szélsőséges esetben (pl. egy ellenzéki kivonulást vagy a hosszú szavazások közbeni elszivárgást kihasználva) így egyedül is átnyomhat a kormányoldal egy Házszabálytól eltérést. Az viszont biztos, hogy így külön-külön egyik ellenzéki párttal sincs már megegyezési kényszer.
Ez persze még elüthető lenne azzal, hogy csak visszaáll a korábbi megoldás, azonban a kizárólagos házbizottsági javaslattételt megszüntető módosítás meg a nyilvános egyeztetés kötelezettségét számolja fel, így – az eddigi, évtizedes gyakorlattól eltérően – formálisan már fel se kell kérni minden pártot arra, hogy járuljon hozzá az eltéréshez.
Egy jobb parlamenti működéshez a garancia pont az lehetett volna, hogyha az általános eljárási szabályokat nem lehet egyszerűen megkerülni. Az már most látszik, hogy ezt a biztosítékot a törvényalkotás új rendje is nélkülözni fogja.
A kép eredeti verziója természetesen a valasztas.hu-ról származik.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...