Már akkor megüzente a kormány a menekülteknek, hogy bűncselekmény a határátlépés, amikor még alá se írta a köztársasági elnök az arról szóló törvényt. Túlértékelt dolog ez a hatalommegosztás.

Tegnap este a kormányzati Facebook-profilon megjelent a Magyarországtól délre eső bevándorlási tranzitútvonalak mentére szánt szóróanyag, ami sajnos messze nem olyan letisztult, mint a hazai fogyasztásra szánt – bár névleg szintén a menekülteknek/bevándorlóknak címzett – változatok voltak, ráadásul angolul a címert is nehezebb a feladó nevével szépen körbeírni. Ha van a meglepően hosszú műnek kiemelt üzenete, akkor az a nagybetűvel szedett ‘DO NOT’ szavak mellett egyértelműen a szöveg közepén szereplő tájékoztatás, miszerint Magyarország határának átlépése szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény. Ez egyrészt ugye így nem fedi a valóságot: amikor nem szóróanyagot ír, akkor a kormány – és a javaslatára elfogadott törvény – is azt mondja, hogy a határzár illegális átlépése (lesz majd) bűncselekmény, míg a magyar határt a határátkelőhelyen átlépő személyek leadhatnak menedékkérelmet. A szöveg ezen az apróságon túllép, bár a figyelemfelhívások előtt annyit azért közöl, hogy „Hungarians are hospitable”, ami tényleg kedves, még ha a magyar nyelvű kísérőszöveggel ellentétben nem is azt jelenti, hogy „Magyarország szívesen fogad mindenkit”.

Meglepőbb fejlemény, hogy a kísérőszövegből és a korábbi MTI-közleményből az is kiderül, hogy a szóróanyagot vasárnap óta terjesztik. Ez azért érdekes, mert az Országgyűlés honlapjáról letölthető köztársasági elnöki levélből viszont az derül ki, hogy Áder János a határzárral kapcsolatos bűncselekményeket bevezető törvényjavaslatot csak hétfőn írta alá, majd arról délután 16:16-kor küldött fax-szal tájékoztatta az Országgyűlést. Azaz a kormány már azelőtt tényként tájékoztatott arról, hogy a magyar határ átlépése bűncselekmény, hogy az elnök döntött volna a törvény kihirdetéséről. Nagyot kockáztatott ezzel a kormány? Mindannyian tudjuk, hogy nem, és koránt sem azért, mert ne lett volna a törvényjavaslatban vétót megalapozó rendelkezés. Zavar-e a sietség bárkit komolyan rajtuk kívül? Hát, biztos, hogy nem lesz emiatt tömegtüntetés.

Pedig ennek a gesztusnak súlya van. Egy alkotmányos demokráciában bizony mindenkinek el kell játszania a hatásköréből adódó szerepét, és ha ezen a kormány a szép, frissen nyomott szóróanyagok iránt érzett örömében túllendül, akkor az egyértelmű üzenet arról is, hogy mennyire tiszteli a hatásköreit korlátozó alkotmányos elveket és szabályokat. Emellett egy államfőt nem lehet ilyen helyzetbe hozni: ez még a féket és ellentmondást nem ismerő Schmitt Pálnak is kellemetlen lett volna, nemhogy a – politikailag jelentős ügyekig azért ritkán elérő – függetlenségét vétókkal is mutatni kívánó Áder Jánosra nézve.