A miniszterelnök lényegében választási csalással vádolja a Kúriát: szerinte a legfőbb bírói szerv jogsértően vett el egy mandátumot a Fidesztől. Orbán Viktort vagy megvezette a kormánypárthoz köthetően kitartott Alapjogokért Központ, vagy tudatosan hazudik. Nem tudjuk, melyik a rosszabb.

A választási eljárásról szóló törvény 289. § (3) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen az a levélben leadott szavazási irat, aminél a válaszboríték nincs lezárva. Könnyű belátni, hogy milyen célt szolgál ez a törvényi rendelkezés: ne lehessen a válaszborítékot felbontva kicserélni a levélben leadott szavazatot. A törvényi rendelkezéseket az Alaptörvény 28. cikke szerint pedig a céljuknak megfelelően kell értelmezni A Nemzeti Választási Iroda éppen ezért rendszeresített olyan válaszborítékot, amin egy biztonsági csík van, ami jelzi, ha a leragasztott válaszborítékot felbontották.

A levélben érkezett szavazási iratokat a Nemzeti Választási Iroda dolgozza fel, a pártok megfigyelőinek jelenlétében. Az egyik szocialista megfigyelő jelezte még a választások előtt, április 5-én, hogy az NVI munkatársai érvényesnek tekintik azt a szavazási iratot is, amelyen a biztonsági csík sérüléséből egyértelműen megállapítható, hogy a borítékot már az NVI munkatársait megelőzően valaki felnyitotta. A Nemzeti Választási Bizottság a határozatában megállapította, hogy ez az értelmezés jogszabálysértő: ha a feldolgozás előtt már bizonyíthatóan felbontották a szavazási iratot, az bizony érvénytelen, mert a válaszboríték lezártságára vonatkozó követelmény nem teljesül. A döntéssel szemben a Fidesz is fordulhatott volna a Kúriához, de nem tette, így az jogerőssé vált, ezért a Nemzeti Választási Iroda a továbbiakban a sérült biztonsági csíkkal rendelkező válaszborítékban vagy biztonsági csík nélküli válaszborítékban beérkező szavazási iratot érvénytelennek kellett hogy tekintse.

A Fidesz megfigyelője ezt követően kifogásolta ezt a jogértelmezést, azonban a Nemzeti Választási Bizottság egyhangú határozatban (vagyis Patyi András és a Fidesz által delegált tag szavazatával) utasította el a kifogását. A Fidesz ezzel a döntéssel szemben sem fordult a Kúriához. A kifogástevő választási megfigyelő ugyan megtette ezt, de ügyvédi képviselet nélkül, ezért a törvény szerint a Kúriának érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania a jogorvoslati kérelmet. Az NVB határozata így jogerőssé vált.

A Nemzeti Választási Bizottság a kétszeresen is jogerős jogértelmezés szerint állapította meg a levélben szavazás eredményét. Ezt a döntést támadta meg a Fidesz a Kúrián, a választás eredménye elleni jogorvoslat keretében. A kérelemben a kormányzópárt nem mutatta be, hogy a feltételezett jogsértés mennyiben befolyásolta a választás eredményét. Normál esetben ez már önmagában is a felülvizsgálati kérelem elutasítására kellene hogy vezessen, mint azt más, ellenzéki jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatban világosan leszögezte a Kúria. Ha ugyanis nem kimutatható egy jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatása, akkor az a jogsértés az eredmény elleni jogorvoslat keretében nem tehető vitássá. Ennek ellenére a Kúria bizony kivételezett a Fidesszel: maga folytatott le bizonyítást a választási eredményre gyakorolt hatásról, mert ennek hiányában érdemben nem is vizsgálhatta volna a felülvizsgálati kérelmet. A döntésében a Kúria végül megállapította, hogy helyesen járt el az NVB a választási eredmény megállapítása során, mert a sérült biztonsági csík a válaszboríték felnyitását bizonyítja, ezért az ilyen válaszboríték nem lezárt, ezért a törvény szerint érvénytelen. Ha pedig nem a hivatalos, biztonsági csíkkal ellátott válaszborítékban küldtek vissza egy szavazási iratot, annak felbontatlanságáról nem lehet meggyőződni. Ettől függetlenül arra is felhívta a Kúria a figyelmet, hogy utólag nem lehetséges a boríték felbontatlanságát ellenőrizni, ezért még ha jogilag megalapozott is lett volna a Fidesz jogorvoslati kérelme, abból sem a kérdéses szavazatok érvényessé nyilvánítása, hanem a levélben szavazás megismételtetése következne – és ezzel az új Országgyűlés május 8-i alakuló ülésig nem lehetett volna jogerős eredménye a választásnak.

Ezek után fordult a Fidesz az Alkotmánybírósághoz. A testület tanácsa visszautasította az alkotmányjogi panaszt, vagyis érdemben és jogi kötőerővel nem is vizsgálta, hogy a Kúria döntése alaptörvénysértő-e vagy sem. A végzés egyértelműen leszögezi, hogy egy szavazási irat lezártsága vagy le nem zártsága – tételes értelmező jogszabályi rendlekezés hiányában – a jogalkalmazó által megítélendő ténykérdés, ténykérdések megítélésére pedig az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.

Szó sincs tehát arról, hogy a Kúria „elvett” volna egy mandátumot a Fidesztől, hiszen a bírói fórum csak az NVB következetes, többszörösen jogerős, addig a Fidesz által sem megkérdőjelezett értelmezését követte. Arról meg végképp nincs szó, hogy az Alkotmánybíróság érdemben és jogi kötőerővel állást foglalt volna erről a jogértelmezésről.

A választási csalás mítosza akkor is káros, ha ellenzéki szimpatizánsok terjesztik. Ha a kétharmaddal újraválasztott miniszterelnök vetemedik erre, ráadásul mindezt a független bíróságok elleni támadásra is kihasználja, az szánalmas.